Tengs Lengs
Kívül mindenen
könyvbemutató és koncert

2017.12.16.

Hendrix Project
vendégek:
Tóth János Rudolf,
Szász Ferenc,
Kardos Dániel,
Keszei Krisztián
2017.11.24.


XIII. Jazz-Blues Jamboree
2017.11.25.


10. Boogiefeszt

2017.12.09.


Ian Siegal Band
2017.12.31.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Vadászat
Little G Weevil
Little G Weevil
Something Poppin'
Janis Joplin
Janis Joplin
Farewell Song
Johnny Winter
Johnny Winter
Second Winter
Joe Bonamassa
Joe Bonamassa
You & Me
The Cash Box Kings
The Cash Box Kings
Royal Mint
Benny Turner
Benny Turner
My Brother's Blues
T-Bone Walker
T-Bone Walker
T-Bone Blues




Archívum

Új album (a) The Blind Boys of Alabama-tól
2008-01-30 | hír


A tegnapi nap folyamán Down in New Orleans címmel új albummal jelentkezett a négyszeres Grammy-díjas The Blind Boys of Alabama. A lemezt a Time Life Music adta ki, a felvételek New Orleans-ban kerültek rögzítésre. A The Blind Boys-t olyan nagyszerű muzsikusok kísérik, mint David Torkanowsky (zongora), Roland Guerin (basszus) és Shannon Powell (dob), de vendégzenészént hallhatjuk még Allen Toussaint, (a) The Preservation Hall Jazz Band és a Hot 8 Brass Band játékát is.
Az együttes 1939-ben jött létre, hatalmas népszerűségre tett szert, a mai napig vezetik a gospel slágerlistákat. Az albummal világ körüli turnéra indulnak, hazánkban 2008. március 26-án a budapesti Művészetek Palotájában koncerteznek.

Számcímek:
1. Free At Last
2. Make a Better World
3. How I Got Over
4. You Got To Move
5. Across the Bridge
6. You Better Mind
7. Down By the Riverside
8. If I Could Help Somebody
9. Uncloudy Day
10. A Prayer
11. I've Got a Home
12. I'll Fly Away


Pampalini


Elhunyt Francis Clay
2008-01-26 | hír


2008. január 23-án elhunyt Francis Clay, a legendás chicagó-i blues dobos.
Francis Clay 1923. november 16-án született Rock Island-on, már korán megszerette a zenét, öt évesen gitározni kezdett, de hamarosan átváltott a dobra. A ’40-es évek végén George "Harmonica" Smith-el játszik, majd az ’50-es évek elején a jazz orgonista Brother Jack McDuff-el koncertezik. 1957-ben került Muddy Waters együttesébe, és ezekben az időkben kerültek rögzítésre Muddy olyan híres felvételei, mint a Got My Mojo Workin', She's 19 Years Old és a Walkin' Thru The Park. Muddy Waters zenekarában néhány év kihagyással 1967-ig szerepelt. A pályafutása során olyan zenészekkel játszott együtt, mint Lightnin' Hopkins, Jimmy Reed, Victoria Spivey, Sunnyland Slim, Big Mama Thornton, és olyan nagyszerű lemezeken hallhatjuk játékát, mint Muddy Waters - Live At Newport, Otis Spann - The Blues Is Where It's At, James Cotton - Pure Cotton és John Lee Hooker - Live At Cafe Au-Go-Go. Az utolsó lemez, amin szerepelt Johnny Dyer 2004-ben megjelent Rolling Fork Revisited című albuma volt.
Francis Clay-t 85 évesen San Francisco-ban érte a halál.

Pampalini



A Maple Blues Awards nyertesei
2008-01-24 | hír


2008. január 21-én Torontóban egy nagyszabású gála keretén belül nyilvánosságra hozták (a) The 11th Annual Maple Blues Awards nyerteseit. A jelölteket kanadai rádiós műsorvezetők és újságírók választották ki, de a rajongóknak is volt lehetőségük a szavazataik leadására.

A jelöltek és a nyertesek részletes listája itt tekinthető meg.

Pampalini


Big Daddy Wilson & Ripoff Raskolnikov turné
2008-01-23 | koncertajánló


Big Daddy Wilson & Ripoff Raskolnikov közreműködik: Nagy Szabolcs

Big Daddy Wilson: ének, ütős hangszerek, gitár
Ripoff Raskolnikov: ének, gitár
Nagy Szabolcs: zongora

Az amerikai Big Daddy Wilson jól ismert név Magyarországon is. Idestova 4-5 éve visszatérő vendége a legjobb fesztiváloknak és kluboknak. Az eddigiektől eltérően ezúttal egy igazi All Stars csapat részeként teszi tiszteletét hazánkban.
A lassan nálunk is legendás státuszt kivívott Ripoff Raskolnikovval évek óta kölcsönösen tisztelik egymás munkáját, de valahogy eddig még nem adódott lehetőség - néhány spontán jam session-t leszámítva - a közös muzsikálásra.
Mind hangzásában, mind a repertoárt tekintve egy teljesen megújult programot mutatnak be ezúttal, amiben nagy hangsúlyt kapnak a saját szerzemények.
A résztvevők szerint eddigi karrierjük legjobb produkciója állt össze. A lelkesedés érthető, hiszen egy olyan párosítás, ahol a világ egyik legjobb hangú fekete blues énekese egyesíti erőit Közép-Európa egyik legjobb dalszerző-énekes-gitárosával, megspékelve hazánk első számú blues zongoristájával csak nyerő lehet. A három zenész annyira egyféleképpen gondolkodik, hogy olyasfajta muzsikálásnak lehetünk tanúi, amire csak igen ritkán van alkalma az embernek.
A Big Daddy-től eddig megszokott tradicionális blues mellett a mostani produkcióban megjelennek az általa korábban sikerrel művelt soul és gospel zene elemei is.

Big Daddy Wilson (USA)
Az USA béli Észak-Karolina egyik dél-keleti parti városában született. A blues énekes és dalszövegíró egyenesen a Dél szívéből érkezett. Egy Edenton nevű kisvárosban nőtt fel, ahol a helyi rádiók szinte csak a gospel és a country zenét sugározták.
A templomba járás kötelező dolog volt Wilsonnak és két nővérének - Dorisnak és Phyllisnek -, melyet anyjuk Miss Dorothy Lee Blount és nagyanyjuk Leola Blount szorgalmazott.
Emellett Wilson még tagja volt a Groove Junior Gospel kórus közösségének is. Vallásos családból származott, így "a gospel éneklés természetes dolog volt a számunkra, de a blues, az valami más volt!"- mondta Wilson.
Tinédzserként nagy hatással volt rá a hetvenes évek funk és a soul zenéje. Végtelenül félénk és visszahúzódó gyerek volt, de a zene segítségével sikerült kibontakoztatnia tehetségét.
16 évesen kilépett a suliból, eljött otthonról és később csatlakozott a Hadsereghez, ahol sikeres nehézsúlyú boxoló lett.
Nem sokkal ezután átélte első blues koncertjét is és a koncert után azt mondta: "Végre megtaláltam, amit kerestem! Ez a nekem való zene, ez az én zeném."
Egy héttel később meg is alakítja saját blues csapatát "Carolina Blues Connection" néven, azóta is bluest énekel.
"A funk, a soul, a gospel és a country még mindig közel áll hozzám, de semmi nincs, ami a bluest felülmúlhatná."

További info: http://bigdaddywilsonb.com

Ripoff Raskolnikov (A)
A grazi bluesmuzsikus jó eséllyel a legismertebb külföldi blueser Magyarországon, hiszen 1987-es első hazai fellépése óta megfordult szinte minden valamirevaló fesztiválon és klubban. Felvétleivel egyaránt összefuthatunk a TV adókon és a rádióállomásokon is.
Karizmatikus előadó, egyéni stílusú gitáros, énekes, akinek játékára egyaránt hatást gyakoroltak a blues nagy öregjei (John Lee Hooker, Muddy Waters, Skip James, Robert Johnson vagy akár Taj Mahal, Buddy Guy és még sorolhatnánk hosszasan) és a rock kultikus figurái (Keith Richards, Tom Waits, Bob Dylan, Van Morrison).
Dalszerzőként jó eséllyel Európa egyik legjobbját tisztelhetjük személyében, egyáltalán nem túlzás, amikor Dylan és Tom Waits neve merül fel az összehasonlítások alkalmával.
Az első budapesti fellépése óta eltelt több, mint húsz év alatt Ripoff megtanult folyékonyan magyarul és olyan előadók tekintik a mai napig mesterüknek, mint a Palermo Boogie Gang, Muddy Shoes, Quimby, Ferenczi Gyuri stb.

További info: http://myspace.com/ripoffraskolnikov

Nagy Szabolcs (H)
A professzor! Ha valaki blues zongorázásról beszél felénk Szabolcs neve kikerülhetetlen. A Muddy Shoes alapító tagja, a Hobo Blues Band zongoristája és hangszerelője, ezen felül tucatnyi más produkció résztvevője (többek közt a Braindogs - Tom Waits Tribute, Ray Charles Tribute produkcó, a Ripoff Raskolnikov Allstars) . Talán az egyetlen olyan hazai muzsikus, aki ugyanolyan otthonosan mozog a klasszikus zene világában, mint a századeleji autentikus blues univerzumában. (Szabolcs klasszikus zeneszerzői szakon végezte a konzervatóriumot)
A technikai virtuozitás esetében kiemelkedő stílusérzékkel párosul, így nem csoda, hogy egyike a legkeresettebb zenészeknek.
Saját neve alatt két lemeze jelent eddig meg.

További info: http://nagyszabolcs.com

Időpontok:
Január 31. Novi Sad
Február 1. Belgrád
Február 2. Szeged - Belvárosi Mozi
Február 4. Budapest, A38
Február 5. Baja - Duna Hotel
Február 6. Dunaújváros - Petőfi Színház



Jackie Payne Steve Edmonson Band: Masters Of The Game
2008-01-20 | kritika


Bár csak az utóbbi időben kap nagyobb figyelmet a Jakie Payne Steve Edmonson Band, közös történetük mégis már közel tíz éves.
Jackie Payne kora gyermekkorában apja evangéliumi kórusában énekelt, s bluest a nagybácsijától hallott először. 13 éves volt, amikor a pályája elindult az Allen Swing Band-el Atlantában, majd csatlakozott egy R & B csoportosuláshoz, a The Serenaders-hez. 17 éves korában Houston-ba költözött, hogy együtt dolgozhasson T-Bone Walker-el, Johnny „Clyde” Copeland-el, Albert Collins-al, Gatemouth Brown-al, Lowell Fulson-al, Freddy King-el, hogy csak a fontosabbakat említsem. Jackie Payne első felvétele egy kislemez volt, a Go-Go Train 1965-ben. 1987-től három világ körüli turnét végigcsinált énekesként a Johnny Otis Show-val, később, 1993-ban Grammy-díjra jelölték a Spirit Of The Black Territory Bands lemezüket. 1998-ban jelenik meg a JSP Records-nál a Day In The Life Of A Blues Man című CD-je.
Steve Edmonson apja Travis Edmonson folkzenész volt, s gyerekkorában rengeteget utaztak.
Steve számtalan nagy névvel zenélt együtt, úgymint James Cotton, Luther Tucker, Syl Johnson, Van Morrison, Maria Muldaur és Rusty Zinn. Négy évig turnézott egy blues-soul csapattal a The Dynatones-al, itt ismerkedett meg Payne-el.
Közös együttműködésük igazi sikertörténet, hiszen számtalan jelölést kaptak eddig: a Legjobb Kortárs Blues Album, az Év Dala, a Legjobb Blues Énekes, a Legjobb Blues Gitáros, a Legjobb Basszusgitáros, a Legjobb Blues Fúvósok kategóriában, és a Masters Of The Game albumukat jelölték a legjobb Soul Blues Album díjra.
Nem véletlen, mondhatná a kritikus, hiszen amit hallunk a 2006-ban megjelent albumukon az lenyűgöző. A gitáros Steve Edmonson és csapata (Bill Singletary, Nick Otis, Carl Green, John Middleton), valamint Jackie Payne tökéletes párosítás.
Jackie Payne egy érzelmes énekes - akit hasonlíthatunk Wilson Pickett-hez, Otis Redding-hez, vagy akár Bobby „Blue” Bland-hoz is –, míg Steve Edmonson egy jó gitáros, aki végig változatos témákat hoz.
Az album közepe felé található a Sweet Landlady, mely dalt a legjobb Blues Szám címre jelölték. Ha a kedvenc szerzeményeimet kellene megjelölnöm, akkor a tempós Mean Evil Woman-ra, a „mézédes” A Fool Named Me-re, a korábban már említett Sweet Landlady-re, a Wake Me Up In San Francisco-ra, az A Nickel And A Nail-re és a Warn Rain Fallin’-ra esne a választásom.

Delta Groove Productions, 2006

Turista


Török Ádám 60 Jubileumi Szuperkoncert
2008-01-18 | koncertajánló


Messze visz az út
Török Ádám 60
40 év legjobb dalai
Három óra tiszta zene!

2008. január 26. 20 óra
Budapest, Petőfi Csarnok

A koncerten fellépnek a legendás volt és jelenlegi Mini tagok: Závodi János, Köves Miklós, Németh Károly, Németh Alajos, Muck Ferenc, Mohai Tamás, Paróczai Attila, Horváth Mihály, Török Péter, sztárvendégek külföldről: Tom Beck, Paul Camilleri és más meglepetés vendégek.

Régi, valamint új Mini és RABB dalok, örökzöldek hangzanak el soha nem látott formációkban. A látványos bejátszások a kivetítőkön emelik a koncert színvonalát és a buli végén nagyszabású jamsession szórakoztatja a nagyérdemű közönséget.

Új CD is megjelenik az ünnepi alkalomra igazi zenei csemegéket tartalmazva, Messze visz az út címmel, a Narrátor Records gondozásában. Itt lehet megvásárolni először a CD-ét és azt a helyszínen dedikálja az együttes.

Hív a Tabán címmel könyv, és Fruit Pebbles címen egy bakelit LP is megjelenik régi eredeti Mini felvételeket tartalmazva, ezzel is emelve az esemény színvonalát. E két kiadványt is meg lehet vásárolni a helyszínen.


Pampalini



Ferenczi György és a Rackajam koncert a Művészetek Palotájában
2008-01-16 | koncertajánló




Pampalini


10 éve hunyt el a „Blues kis óriása”, Junior Wells
2008-01-15 | névjegy


Junior Wells a blues harmonikázás úttörője - aki játékával nagyban hozzájárult a chicagói sound kialakulásához -, a harmonikás generációk példaképe 10 éve hunyt el.

Junior Wells (eredeti neve: Amos Blackmore) 1934. december 9-én született Memphis-ben, nagyon fiatalon kezdett el szájharmonikán játszani, amiben Little Junior Parker segítette.
Miután a szülei elváltak, 1946-ban édesanyjával Chicagó-ba költöztek, ahol a vad és lázadó Junior felfedezte, hogy a zene a legfontosabb dolog az életében. 1950-ben megalapította a Three Deuces-t, Louis- és David Myers-sel, majd később a nevüket Fred Below dobos csatlakozásakor The Aces-re változtatták.
1952-ben Junior Wells - miután Little Walter elhagyta Muddy Waters zenekarát - Muddy Waters-hez csatlakozott. 1953-ban Junior bevonul a katonasághoz, majd leszerelését követően 1955-ben Willie Dixon bemutatja Mel London-nak, aki rögzíti Wells klasszikus dalait (Messin' With The Kid, Come On In This House, Little By Little) a Chief és a Profile lemezkiadók számára.
1960-ban megismerkedik a gitáros Buddy Guy-al, akivel a városban rendszeresen fellépnek. 1965-ben a Delmark Records megjelenteti első albumát, az immár klasszikus Hoodoo Man Blues-t Buddy Guy-al. A híres páros 1970-ben a Rolling Stones-sal turnézik, 1974-ben a Montreaux Jazz Festival-on játszanak a Rolling Stones basszusgitárosával Bill Wyman-nel, Terry Taylor-ral, Dallas Taylor-ral és a chicagó-i blues zongorista Pinetop Perkins-sel. A felvételt 1982-ben a Blind Big Records jelentette meg Drinkin' TNT 'N' Smokin' Dynamite címmel. Junior Wells és Buddy Guy együttműködése a ’80-as évek végéig tartott.
A ’90-es évek elején a Telarc Records részére készített felvételeket, melyek csalódást okoztak a rajongói számára.
Junior Wells 1996. november 3-án hazánkban járt, a Mafioso Records Nemzetközi Bluesfesztiválon lépett fel. Nézzük, mit is írt a chicagó-i blues legenda fellépéséről Nemes Nagy Péter blues szakíró: „Ott álltam közvetlenül a színpad előtt, a Mester lábainál, közelről láthattam mindent, ami ott történt. Egy megfáradt, talán beteg embert kísértek a színpad széléig és ott bocsájtották jó sorsára. Szájharmonikázásából nem sokat kaptunk, - erre már jó előre figyelmeztettek, akik már látták, - de azért néhány mesteri hajlítást elleshettünk. Előadása, éneklése véleményem szerint példaértékű volt. Ahogy belefeledkezett a bluesba, szinte kivirult. Nekem a mozdulataival, arcjátékával „zenélt” a legtöbbet.”
Az utolsó stúdió albuma, mely 1997-ben jelent meg Come On In This House címmel, elnyerte a Traditional Blues Album címet a W.C. Handy díj szavazáson, valamint a Live At Buddy Guy’s Legends című koncertlemezét Grammy-ra jelölték.
1997 őszén szívrohamot kapott, majd kómába esett, négy hónapig harcolt az életéért, 1998. január 15-én hunyt el.

Ajánlott lemezei:

Hoodoo Man Blues (1965)
It's My Life, Baby! (1966)
Southside Blues Jam (1969)
Buddy Guy & Junior Wells Play The Blues (1972)
Drinkin' TNT 'N' Smokin' Dynamite (1982)
Harp Attack! (1990)
Alone & Acoustic (1991)
Come On In This House (1997)
Live At Buddy Guy's Legends (1997)
Live At Theresa's 1975 (2006)

Pampalini



Big George Jackson: Southern In My Soul
2008-01-13 | kritika


Az énekes/harmonikás Big George Jackson 1949. november 16-án született Twin City-ben (Minneapolis / Saint Paul, Minnesota, USA). Elsőként az apjától hallott harmonika játékot, és körülbelül 10 éves volt, amikor először bluest. Késő serdülőkorában kezdett el játszani, játékát nagyban befolyásolta Big Walter Horton és Sonny Boy Williamson.
A ’70-es években voltak az első fellépései Twin City környékén, majd 1982-ben megalapította a saját bandáját. Olyan zenészekkel együtt lépett fel, mint James Cotton, Charlie Musselwhite és Shirley Brown. 1997-ben újjászervezte az együttesét és a hagyományosabb blues hangzás felé mozdultak el.
Az első albumát a Cold Wind adta ki 1998-ban, majd ezt a Black & Tan Records-nál megjelenő CD-k követték. A Beggin’ Aint’t For Me 1999-ben jelent meg, majd a Big Shot következett 2001. márciusában.
Több híres fesztiválon felléptek: a Moulin Blues Festival (Hollandia), Silkeborg and Odense Bluesfestival (Dánia), Lucerne Blues Festival (Svájc), Blues Estafette (Hollandia), Belgian Rhythm & Blues Festival (Belgium), Colne Bluesfestival (Anglia), International Jazzfestival (Kanada), Nancy Jazz Pulsations (Franciaország), hogy csak a fontosabbakat említsem.
2003. októberében jelent meg a Southern In My Soul című CD-je. Sokáig dolgoztak ezen az albumon, a számok a házi stúdiójukban készültek el. Az albumon nyers, csípős Chicago bluest hallhatunk, delta ízekkel fűszerezve. Big George Jackson nem csak hivatkozik a méretére, hanem egy „nagy” bariton hanggal és ízléses harmonika stílussal is rendelkezik. Számos remek szerzeményt hallhatunk ezen a korongon, úgy mint: Souther In My Soul, I’ve Done More For You Baby, Go For A Ride, Amtrak, You Ain’t All That, hogy csak a számomra kedveseket említsem. A korábbi lemezekről megismert zenészeket hallhatjuk ezen az albumon is: Jeremy Johnson-t, Phil Schmid-et, Dwight Dario-t és John Schroder-t.
Mindenképpen egy remek választás minden blues szerető embernek ez a korong, aki szereti az ötvenes évek blues stílusát, vagy akár Muddy Waters-t.
Big George Jackson a zenélés mellett több mint 25 éve dolgozik a helyi gázvállalatnál Minneapolisban, s felnevelt hat gyermeket.

Black & Tan Records, 2003

Turista



Új lemez és hazai koncertek Little G. Weevil-től
2008-01-11 | hír


Az év elején ismét hazalátogat Little G. Weevil (Szűcs Gábor), mivel az új lemezével kapcsolatos munkálatok az utolsó stádiumba érkeztek. A Going Back South című új, és egyben első szólólemeze először április 5-én az V. Budapest Blues Fesztiválon lesz kapható.
Mialatt az albumon dolgozik, a koncertezésről sem feledkezik meg. A kisfia születése óta kihagyott 4 hónapot, így most gőzerővel készül az idei első, január 17-i koncertjére, ami Budapesten a Lámpás Klubban lesz megtartva. Új számokkal is jelentkezik, és vendégzenészek is fellépnek.
A magyarországi lemezmegjelenést követően április 7-én az Egyesült Államokba repül, ahol 13-án kezdődik a tavaszi album turnéja, ami majd Európában folytatódik.


Időpontok:

Január 17. Little G. Weevil, Budapest, Lámpás Music Club
Január 18. Little G. Weevil - Mike Horváth, Zebegény, Reneszánsz Club
Január 25. Little G. Weevil - Mike Horváth, Visegrád, Don Vito
Január 31. Little G. Wevvil, Dunakeszi, Part Cafe
Február 1. Little G. Weevil, Budapest, Kis Szimpla
Február 2. Little G. Weevil, Budapest, Jelen Club
Február 4. Little G. Weevil, Budapest, A38
Február 7. Little G. Weevil Trio, Budapest, Fat Mo's Music Club
Február 8. Little G. Weevil Band, Tarján, Öreg Favágó
Április 5. Little G. Weevil, Budapest, V. Budapest Blues Fesztivál

Turista



Új felvételek Doug MacLeod-tól
2008-01-09 | hír


A nagyszerű énekes-gitáros Doug MacLeod-nak új felvételei jelentek meg Live at XM Radio Vol. 2 címmel. A felvételek 2007. novemberében az XM Radio stúdiójában készültek, a Black & Tan Records adta ki és csakis digitálisan hozzáférhetőek erről a címről.

Számcímek:
1. Raylene
2. Horse With No Rider
3. Long Time Road
4. The Addition to Blues
5. The Long Black Train
6. Since I Left St Louis
7. That's Where You'll Find Me




Pampalini


Három éves a Rockin' Chair zenekar
2008-01-07 | koncertajánló


Rockin’ Chair

2008. január 10. 20:00
Budapest, Filter klub (VII. Dohány u. 84.)

A tradicionális Chicago bluest játszó, fiatal zenészekből álló Rockin’ Chair zenekar fennállásának 3. évfordulóját ünnepli 2008. január 10-én a budapesti Filter klubban. A zenekar repertoárjában többek között Muddy Waters, John Lee Hooker, Willie Dixon, Little Walter klasszikus szerzeményei szerepelnek.

A zenekar ezen a napon 22 órától a Lámpás klubban is játszik.

A zenekar tagjai:
Cser László - basszusgitár
Idrányi Barna - dob
Svoboda Róbert - szájharmonika
Szabó Ferenc Lóránd (Jimi) - ének, gitár

Pampalini



Üdvözlet Tom Waits születésnapjára
2008-01-04 | kritika


The Braindogs
A38, 2007. december 5.


Bizonyára léteznek a világon máshol is Tom Waits-tribute zenekarok, de három nemzet fiaiból álló aligha! A Mester születésnapja (december 7, éve 1949) tájékán évek óta összejön (a) The Braindogs. Vagyis Ian Siegal – ének, gitár, Ripoff Raskolnikov – ének, gitár, Kiss Tibor – ének, gitár, Varga Lívius – ének, ütőhangszerek, Frenk – ének, dob, zongora, Varga Laca – basszusgitár és Nagy Szabolcs – zongora.
Az alkalmi formáció neve az egyik Tom Waits-album címéből (Raindogs) vett szójáték. És hogy valóban nagykutyák-e az „agykutyák”, felesleges kérdés! Ezen a portálon szükségtelen ecsetelnem, hogy a Braindogs külföldi muzsikusai mennyire rangos képviselői az európai blues-életnek, és Nagy Szabolcs a hazainak! A többiek minőségi mutatóit illetően elégséges a csak Quimby nevét bedobni.
Ám, nem csupán az előadók többségének a zenei identitását alapozza meg a blues, hanem a legendás példaképét is. Ennek megfelelően az előadásra szánt dalok a blues jegyében választódtak ki elsősorban az egyébként igen színpompás életműből.
(Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy maga Tom Waits az, aki ravaszul építgeti a saját legendáriumát. Olvassátok csak el Mac Montandon: Tom Waits - Álmodban ártatlan című, interjúkból összeállított, egyébként rendkívül szórakoztató könyvét! Az jön le belőle, hogy Tom csak azokhoz őszinte, akikkel éppen neki is kedve van beszélgetni. Minden más esetben úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. Nem feltétlenül rosszaságból, hanem mert ez is egyfajta szórakozás, jó móka az életben.)
A bőrcuccba bújt angol, Ian Siegal már az elején magához ragadta a kezdeményezést, no meg az ének-mikrofont. És, ezen az estén valóban ő lett a csapat vezéregyénisége! Ripoff most szinte csak a bluesos gitáralapokat hozta. Pár dal persze neki is jutott, a Clap Hands például. Kiss Tibi viszont meglehetősen visszafogta magát, sajnos. Sokkal kevesebbet énekelt a vártnál, azt is többnyire megafonba. Lívius olyankor tört a hátsó sorból a frontvonalba, amikor úgy érezte, hogy fel kéne pörgetni a tempót, mert a hangulatban nem volt hiba, egy szál sem! Az egyetlen „nem szőrös hangú” énekes, a dobos Frenk volt, aki a zongorához merészkedve, szólóban nyomott el valami megkapó szépségű nótát. A váratlan vendég, Póka Angéla is csak egyetlen dalt énekelt, de azt hatalmas mélységekkel, és valami furcsa, különös vibrálással.
A koncertmenüt ne kérjétek rajtam számon, mert nincs meg nekem minden Tom Waits-album, de hogy a Jockey Full Of Bourbon is elhangzott, abban biztos vagyok! Viszkis nótáról lévén szó, több mint gyanús, hogy Ian énekelte, ahogyan egy másik ilyen dalt is, bár a pólója tanúsága szerint ő maga a Jack Daniels márkát favorizálja.
Olyan buli kerekedett, amit csak abbahagyni lehet, befejezni aligha! Ezért is történt, hogy nem kevesebbet, mint három blokkot játszottak a srácok a ráadásban. Ekkor került elő Tom Waits talán legnagyobb slágere, a „Downtown Train” is, gyönyörűséges énekváltásokkal, hangszeresen hosszan kijátszva!
A legvégén Ian egy hátborzongató, extatikus „salalalázásba” kergette a népet. (A dal címét sajnos, nem tudom, csak azt, hogy a nótát Siegal a saját repertoárjába is átmentette.) És ez tökéletes befejezése volt egy, a maga spontaneitásában, felszabadult szétszórtságában is tökéletes koncertnek.
Feltűnt, hogy sok olyan fiatalt is megfogott az előadás, akiknek minden valószínűség szerint nem áll rendelkezésére valamennyi Tom Waits-album. Ez pedig segít életben tartani Waits magyarországi kultuszát mindaddig, amíg a Mester rászánja magát végre, hogy személyesen is tiszteletét tegye nálunk. Kísérő zenekart akár ne is hozzon magával, hiszen a Braindogs-nál elkötelezettebb muzsikusokat úgysem talál sehol.

sandro intaliano


Jambalaya koncert(felvétel)
2008-01-01 | koncertajánló


Jambalaya

2008. január 6. 19:00
Budapest, Merlin Színház


2008. január 6-án, Vízkereszt napján a budapesti Merlin Színházban koncertezik a Jambalaya zenekar, mely koncertet rögzítik és március folyamán CD-n fogják megjelentetni.
A New Orleans-i zenét játszó zenekar első lemezét 2006-ban jelentette meg I Just Wanted To Say címmel, 2007-ben a Gundel Művészeti Díj jelöltjei voltak, számos rangos hazai és külföldi fesztiválon szerepeltek.
A zenekar felállása megalakulásuk óta változatlan: Jász András - szaxofon, fuvola, Szűcs Krisztián - trombita, szárnykürt, Varga László - basszusgitár, Mezőfi István - dobok és Nemes Zoltán - ének, billentyűs hangszerek.
A koncerten - melyről többkamerás televízió felvétel is készül - számos vendégzenész is fellép: Kollmann Gábor - bariton szaxofon, Varga Lívius - ütős hangszerek, Sántha Gábor - gitár, Szabó Tamás - szájharmonika és Fritz József - klarinét.

A koncertjegy 25 százalékos kedvezményre jogosít a megjelenő lemez árából!

Pampalini