Tengs Lengs
Kívül mindenen
könyvbemutató és koncert

2017.12.16.

Hendrix Project
vendégek:
Tóth János Rudolf,
Szász Ferenc,
Kardos Dániel,
Keszei Krisztián
2017.11.24.


XIII. Jazz-Blues Jamboree
2017.11.25.


10. Boogiefeszt

2017.12.09.


Ian Siegal Band
2017.12.31.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Vadászat
Little G Weevil
Little G Weevil
Something Poppin'
Janis Joplin
Janis Joplin
Farewell Song
Johnny Winter
Johnny Winter
Second Winter
Joe Bonamassa
Joe Bonamassa
You & Me
The Cash Box Kings
The Cash Box Kings
Royal Mint
Benny Turner
Benny Turner
My Brother's Blues
T-Bone Walker
T-Bone Walker
T-Bone Blues




Archívum

The Blasters: Fun On Saturday Night
2012-09-30 | kritika


A The Blasters 1979-ben a Kalifornia államban fekvő Downey városában jött létre. A Phil Alvin, Dave Alvin, John Bazz és Bill Bateman alkotta csapat a 80-as évek elején olyan nagyszerű lemezeket tett le az asztalra, mint az American Music, az együttes nevét viselő The Blasters és a Non Fiction. A gitáros-dalszerző Dave Alvin 1986-ban úgy döntött, hogy szólópályára lép. Ezt követően több tagcserén estek át, válogatás- és koncertalbumokat adtak ki, majd 2005-ben elkészítették a 4-11-44-t, mely visszafogott hangvételű kritikákat kapott.
Az új lemezük, a Rip Cat Records által piacra dobott Fun On Saturday Night megjelenésére hét évet kellett várni. A címválasztás tökéletesen sikerült, hisz úgy tűnik, mintha a zenekar tagjai összejöttek volna jókedvükben, hogy eljátsszák néhány kedvenc dalukat. A CD kisebb részben saját (Penny, Breath Of My Love, Maria Maria), nagyobb részben idegen szerzők kompozícióit tartalmazza. Rögzítésre került James Brown klasszikusa, a Please Please Please, mely a koncertjeik elmaradhatatlan számai közé tartozik. Phil Alvin és Exene Cervenka duettjét Johnny Cash slágerében, a Jackson-ban hallhatjuk – a dal a legendás country énekes 1968-as koncertlemezén, az At Folsom Prison-on jelent meg először. A blues, r & b, rockabilly, rock ’n’ roll, country és folk stílusjegyeit magukon viselő számok között Tiny Bradshaw, Magic Sam, J.E. Mainer egy-egy szerzeményét is fellelhetjük. A tradicionális bluest Sonny Boy Williamson II kompozíciója, a No More Nights By Myself képviseli.
Dave Alvin távozásával sokan úgy érezték, hogy lefejezték az együttest. A Fun On Saturday Night reménykedéssel töltheti el a rajongókat, ugyanis a The Blasters láthatóan kezd magára találni. Amint az a szaksajtóban megjelent, Phil Alvin az album megjelenését követően a Valenciában adott koncerten rosszul lett, légcsőmetszést kellett végrehajtani rajta. Szerencsére már jobban van, bízom benne, hogy mihamarabb csakis a zenélésre kell koncentrálnia.

Rip Cat Records, 2012

hoati


Budapesten lép fel Henrik Freischlader
2012-09-26 | koncertajánló


Henrik Freischlader Band - House In The Woods Tour
Budapest, A38 Hajó
2012. október 17.

Előzenekar: Message To Hendrix


Szeptember 7-én House In The Woods címmel jelent meg Henrik Freischlader új lemeze, mely a kivételes tehetségű német blues-rock gitáros immár ötödik stúdióalbuma. Ennél már csak az örömtelibb hír, hogy az egészen december közepéig tartó több mint 50 állomásos lemezbemutató turné dátumai között egy magyarországi helyszínt is felfedezhetünk.
Henrik Freischlader 1982. november 3-án Wuppertal városában született. Első zenekarai a Lash és a Bluescream voltak, a Henrik Freischlader Banddet 2004-ben hozta létre. Bemutatkozó albuma, a The Blues 2006-ban került kiadásra, amit éves rendszerességgel újabb korongok követettek. Neve az egymaga feljátszott Recorded by Martin Meinschäfer című hanganyaga által vált szélesebb körökben ismerté. Az elmúlt években megállás nélkül dolgozó muzsikus „ajánlólevelét” közös munkáik, koncertjeik alkalmával olyan nagyságok írták alá, mint Joe Bonamassa, B.B. King, Gary Moore, Peter Green és Johnny Winter.
Az áprilisi Gary Moore Emlékkoncerten nem egy új rajongót szerző Henrik Freischlader a stúdióban élőben felvett, ezúttal lényegesen rockosabb hangzású új lemezének dalaival, illetve korábbi albumainak kötelező darabjaival érkezik Budapestre. Az előzenekar szerepét a Petendi Tamás vezette Message To Hendrix tölti be.

hoati


A Hunnia Blues Klub októberi programja
2012-09-24 | koncertajánló


Szeptember közepén a Hunnia Art Bisztróban indult útjára a Hunnia Blues Klub. A sikeres, csaknem teltházas kezdést követően október folyamán a Mojo Workings, a Let the Monkey Drive, valamint a Blues n’ Trogers ad koncertet a fővárosi szórakozóhelyen.
A Honfi Imre Olivér (gitár, ukulele, ének), Horváth János (gitár, ének) és Szabó Tamás (szájharmonika, washboard, ének) alkotta Mojo Workings október 5-én lép fel a Hunnia Art Bisztróban. A trió zenéjében a blues számos egyéb műfajjal keveredik. Mivel mindhárom tag énekel, teljesen más hangképet tudtak létrehozni, mint azon bandák, ahol egy ember az énekes főhős. A fiúk a napokban stúdióba vonultak, hogy elkészítsék bemutatkozó lemezüket.
A harmadik klubesten, október 11-én a Let the Monkey Drive adja elő műsorát, melyben a megszokott dalok mellett jól ismert popszámok blues-zal, swinggel átitatott interpretációi is elhangzanak majd, a közelmúltban a Muzsikus Rádióban és Motoroshang Rádióban bemutatkozási lehetőséget kapott együttestől. Az est másik fellépője, a Blues n’ Trogers sokszínű repertoárjában blues és rock ’n’ roll klasszikusok (Muddy Waters, Howlin’ Wolf, Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, Buddy Holly, Elvis Presley, …) éppúgy megtalálhatóak, mint saját szerzemények. Koncertjeiken arra törekednek, hogy igazi bulihangulat legyen, ennek jegyében a műsoruk kilencven százaléka pörgős, táncolható dalokból áll. A Hunnia Blues Klubban akusztikus programot adó zenekar felállása: Pöttendi Gábor – ének, szájharmonika, Máhig Szilárd – szólógitár, vokál, Balogh Dániel – ritmusgitár, vokál, Mészáros Miklós – basszusgitár, Komáromi Kristóf – dob, Illy Tamás – szájharmonika.

hoati


Tim ’Too Slim’ Langford: Broken Halo
2012-09-21 | kritika


Az Amerikai Polgárháború idejében a blues magányos, egyszemélyes műfaj volt. Az énekesek bendzsóval, gitárral vagy szájharmonikával magas érzelmi töltetű, őszinte dalokat adtak elő. Idővel a zenészek elkezdtek összeállni együttesekké, így a műfaj jelentős változása kezdődött el. Természetesen vannak még olyan muzsikusok, akik az eredeti utat járják.
Tim ’Too Slim’ Langford 26 év után, melyet sikeres zenekarával, a több mint 100000 lemezt értékesített Too Slim And The Taildraggers-szel töltött, döntött úgy, hogy visszatér a blues ősi vonalához. A Seattle-ből származó muzsikus akusztikus szólóalbumát Broken Halo címmel készítette el. A korong repertoárjában csakis saját szerzeményei hallhatók. Az önéletrajzi ihletésű, „emberközeli” számok között két instrumentális kompozíció, a La Llorona és a Princeville Serenade is helyet kapott. Ez utóbbi vidám hangvételű dalban a polinéz szigetvilág kedvelt hangszere, az ukulele is megszólal. A You Hide It Well erősen emlékeztet Muddy Waters korai időszakára. A záró tétel, a Gracie keserédes tűnődés arról, miért is nem értékeljük az embereket addig, amíg túl késő nem lesz. Langfordot igazán mélyen érinti ez a kérdés, aminek mindenki részese lehet, aki elvesztett egy számára kedves, szeretett embert.
A Broken Halo egy lágyan csengő mestermű, talán a legszemélyesebb hangvételű blues lemezek egyike. A multiinstumentalista-énekes Tim Langford minden bizonnyal sokáig dolgozott rajta, hiszen a felépítésében és kivitelezésében szinte tökéletes.

Underworld Records, 2012

hoati


Koncert a Radics - Bencsik - Barta hármas emlékére
2012-09-17 | koncertajánló


Égi Zenekar Fesztivál
Budapest, PeCsa Music Hall
2012. szeptember 30.


Égi Zenekar Fesztivál címmel koncertet rendeznek a magyar rockzene történetének három kiemelkedő gitárosa, Radics Béla, Bencsik Sándor és Barta Tamás emlékére szeptember 30-án a fővárosi PeCsa Music Hallban. Az ünnepélyes hangulatú eseményen a három tragikus körülmények között elhunyt gitáros egykori zenész- és pályatársain kívül azok a fiatalabb nemzedékhez tartozó muzsikusok, előadóművészek is részt vesznek, akik fontosnak és értékesnek tartják Radics Béla, Bencsik Sándor és Barta Tamás életművét, vagy „csak” egyszerűen úgy érzik, tartoznak a Mesterek emlékének annyival, hogy eljönnek a róluk szóló estre egy jót zenélni. A koncert napján délután konferenciát is rendeznek a PeCsa Caféban Radics Béla emlékét és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli Magyarország kulturális, rockzenei és társadalmi életét felidézve. Az eszmecserén történészek, egyetemi tanárok és újságírók működnek közre.

Fellépők: a Tűzkerék xT és P. Mobil zenekarok, Bergendy István, Cziránku Sándor, Csomós Péter, Felkai Miklós, Frenreisz Károly, Gál Gábor, Harmath Albert, Horváth Péter Olivér, Kékesi László, Kiss Zoltán, Koroknai Árpád, Lugosy László, Mr. Basary, Nagyfi László, Nyerges Attila, Oláh Ibolya, Pálmai Zoltán, Sáfár József, Sándor József, Sárdy Barbara, Somogyi Remig, Szécsi Attila, Szűcs Antal Gábor, Varga Miklós, Zselencz László


Corvin Sör és XV. Blues Patika Fesztivál a Corvin Sétányon
2012-09-15 | koncertajánló


Corvin Sör és XV. Blues Patika Fesztivál
Budapest, Corvin Sétány
2012. szeptember 27-30.


A XV. Blues Patika Fesztivál szeptember 27-e és 30-a között a Corvin Sétányon kerül megrendezésre két elszakíthatatlan partnere, a sör és a film kíséretében. A négy napos sörsétány és örömzene minden nap kora délutántól késő estig tart, számos hazai és nemzetközi fellépőt felvonultatva. A zenei élet kiválóságainak bemutatkozása mellett a fesztivál remek alkalmat teremt a magyarországi és külföldi sörfőzdék termékeinek megismerésére, de megvásárolhatók lesznek üveg, kerámia és fa kézműves termékek is. A Mozi korzón a sörhöz, a blues zenéhez köthető kultikus filmek kerülnek vetítésre.

Állandó programok
10.00 - 23.00:
Hazai és külföldi kézműves sörfőzdék találkozója, házi sörök, sörkorcsolyák, sörcsapoló bemutatók, gasztronómiai látványosságok
Kézműves sétány és lemezbörze
Corvin Kupa (söröshordó gurítás, korsólökés, kártyavár építés, stb.), Társas - Játék - Tér, snapszer bajnokság
Mozi korzó: legendás sörhöz, a blues zenéhez köthető filmek vetítése

Blues Színpad
Szeptember 27.: Blue sPot, Ripoff Raskolnikov, Mojo Workings, Karen Carroll With The Mississippi Grave Diggers, Egri Péter rockabilly party
Szeptember 28.: Mini Trió, Blues Revolver, Tom White és Barátai, Mystery Gang, blues beat party
Szeptember 29.: Vadvirágok Blues Band, Apukalipszis, Sonia And The Soulbreakers, Mississippi Big Beat, Gyo CC Kretz, blues beat party
Szeptember 30.: Rambling Blues, Jambalaya, Jimi Hendrix Memorial, Ferenczi György és a Rackajam, blues beat party

hoati


„Lelkének egy darabja mindig itt lesz a szívemben” – interjú ifj. Katona Tamással
2012-09-13 | beszélgetések


Ifj. Katona Tamás első nagy és jelentős fellépése 1994-ben a paksi Gastroblues Fesztiválon volt. A sajtó úgy ünnepelte őt, mint ahogy egykor a gyermek Mozartot egész Európa. A tizennegyedik életévét még be sem töltötte, amikor a hazai blues rajongók már mind ismerték a nevét. 2007. október 3-án Texasba utazott és azóta ott él. Az eltelt években olyan zenészekkel játszott együtt, mint Wes Jeans, Alan Haynes, Jim Suhler, Lance Lopez, Texas Slim és Tommy Shannon, Stevie Ray Vaughan egykori basszusgitárosa. Jelenleg új lemezének utómunkálatain dolgozik.

hoati: Lassan öt éve annak, hogy az Egyesült Államokba költöztél. Hogyan sikerült megszoknod az egészen más kultúrát?
Ifj. Katona Tamás: Eleinte nagyon furcsa volt, ugyanakkor jó érzés is, hogy eljuthattam arra a földre, ahova régóta vágytam. Kizárólag Stevie Ray Vaughan iránti erős vonzalmam miatt jöttem Texasba. Egy különös belső érzés irányított, hogy nekem itt a helyem és vinnem kell tovább, amit Stevie itt hagyott. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy olyan emberek álltak és állnak mellettem, akik rengeteget segítettek a beilleszkedésben. Először egy magyar származású barátom adott szállást otthonában közel másfél évig. Voltak pillanatok, amikor kicsit elbizonytalanodtam, gyötört a honvágy, magányos voltam. Megfordult a fejemben, hogy haza kellene mennem, de a szüleim nagyon sokat bátorítottak, hogy legyek erős és tartsak ki lelkileg. Ez nekik sem volt egyszerű, sőt, sokszor nagyon nehéz volt. A Jóisten viszont úgy akarta, hogy itt maradhassak. 2009 elején megismertem azt a lányt, aki immár három éve a feleségem. Rachelnek köszönhetem egyrészt azt, hogy hivatalos letelepedési engedélyt kaptam és jövőre már állampolgárságot kérhetek, másrészt pedig a biztos egzisztenciát, amit az ő segítsége nélkül nagyon nehéz lett volna elérni. Tavaly költöztünk egy szép kis házba Friscóba, ahol most boldogan élünk. Azt hiszem, ezzel a gyermekkori álmom megvalósult. Egy napon talán még könyvet is írhatnék az itteni kalandjaimról.

h.: A Voodoo Blue nevű zenekarral példaképed, Stevie Ray Vaughan örökségét ápoljátok. Mennyire van igény egy ilyen tribute bandára?
K.T.: Erre nagy igény van főleg itt Dallas környékén, mivel rengeteg ember – főleg a 40-50 év körüli és efölötti korosztály – emlékezik Stevie Ray Vaughanre. A legtöbben még élőben is látták és az óta is emlékeznek a tragikus napra, amikor a rádiók és TV-k Stevie halálhírével voltak tele. A Voodoo Blue célja, vagy inkább küldetése, hogy ennek a csodálatos embernek a zenei hagyatékát ápolja, hogy mindig emlékezzenek az emberek, ki is volt Stevie Ray Vaughan. Rengeteg rajongónk van az egész Dallas / Fort Worth körzetben. Egyelőre itt játszunk a leggyakrabban, de másfelé is utazunk, Austinban, Houstonban és más texasi városokban is megfordultunk már. Igazából most egy profi menedzsmentet keresünk, ami országszerte tudna koncerteket szervezni. Büszkén mondhatom, hogy a világ minden tájékáról vannak rajongók, akik rendszeresen üzennek nekünk interneten keresztül és kérdezik, hogy mikor megyünk már koncertezni, pl. Japánba. Óriási érzés, hogy így szeretnek bennünket. Ez mindhámunkat épít, inspirál.

h.: Jelenleg saját együtteseddel, a Tommy Katona Banddel rögzített lemezed utómunkálatai folynak. Mire számíthatnak az érdeklődök?
K.T.: A Voodoo Blue és a Tommy Katona Band ugyanaz a zenekar, csak más repertoárt játszunk. A Voodoo Blue - Tribute To Stevie Ray Vaughan kizárólag SRV számokat ad elő. A nevemet viselő együttessel többfajta zenét is játszunk, saját szerzeményeket, régi bluesokat modernebb felfogásban és hangszereléssel. Ezekből a dalokból fog összeállni az a bizonyos lemez. Itt a cél végül is hasonló, mint Stevie Ray Vaughannál: a blues örökség ápolása, életben tartása, megújítása. Ez a saját vonal, amivel igazán szeretnék előre törni. Nem áll szándékomban egész életemben Stevie muzsikáját játszani és a kalapját viselni, bármennyire is jólesik. Belőle csak egy volt, egyszeri és megismételhetetlen. Lelkének egy darabja mindig itt lesz a szívemben és bármilyen zenét is fogok csinálni a jövőben, az ő inspirációja mindig jelen lesz.

h.: Mikorra tervezed az album megjelenését, milyen úton-módon lehet majd Magyarországon beszerezni?
K.T.: Elvileg októberre tervezzük a megjelenést, addig pedig intézzük a szerzői jogi ügyeket, valamint a lemezborító tervezését. Az interneten is meg lehet majd vásárolni az iTunes zeneáruházában.

h.: A közelmúltban egy hangszergyártó cég keresett meg. Mesélnél erről nekünk?
K.T.: Az Indiana államban székelő Hamiltone gitár- és erősítőgyártó cégtől idén áprilisban kaptam a megtisztelő lehetőséget, hogy az elsőszámú reklámemberük (endorser) lehetek. Az együttműködés révén nagyon jutányos áron sikerült hozzájutnom egy erősítőhöz, illetve Stevie Ray Vaughan Hamiltone gitárjának pontos másához. Ezt a bizonyos gitárt lehet látni többek között a Cold Shot és Couldn’t Stand The Weather videoklipeken.  Emellett a New York Amp Show-ra is meghívtak – ez egy nagyszabású gitár, erősítő és pedál kiállítás –, hogy ott képviseljem a céget. Sosem jártam New Yorkban azelőtt, így óriási élményekkel gazdagodtam. A Times Square-en, B.B. King klubjában sikerült egy helyi blues együttessel jammelni, a következő napon megnéztem a híres Carnegie Hallt, ahol Stevie a 30. születésnapi koncertjét játszotta 1984-ben, ezután pedig ismét egy blues jamre mentem a West Village-be, Manhattan szívébe. Nagyszerű volt, nagyon jó zenészekkel játszhattam együtt és nagy elismerést kaptam. A Hamiltone céggel természetesen azóta is kapcsolatban vagyok és minden koncerten használom ezt a csodaszép hangszert.

h.: Július elején néhány napot Magyarországon töltöttél. Milyen élményekkel tértél vissza Texasba?
K.T.: Nagyon jó volt ismét otthon lenni, bár nagyon rövid volt az idő. Jó érzés volt újra látni a családomat és a barátaimat. Ez nekem feltöltődés minden alkalommal, amikor hazamehetek kicsit. Szülővárosomban, Pécsett a Zsolnay Negyedben található E78 klubban adtam egy koncertet a PMD Blues Banddel, annak idején velük kezdődött a zenei pályafutásom, édesapám által kerültem be az együttesbe kilenc évesen. Ezután a 20. Paksi Gastroblues Fesztiválon játszottam régi barátaimmal, zenésztársaimmal, Fekete Attilával és Mezőfi ’Fifi’ Istvánnal. Hihetetlen szeretettel fogadtak, a közönség nagyon hálás volt, így még különlegesebb volt a fellépés. Közreműködött még édesapám, id. Katona Tamás és Pfeiffer Ákos. Elmondhatatlanul jó érzés látni olyan fiatal tehetségeket, mint Ákos, aki 2005-ben Pakson, ugyanazon a színpadon látott engem először játszani és ennek hatására ragadott gitárt, s mostanra profi gitárossá fejlődött és szép sikereket ért el. Megnyugtat, hogy a blues jövője igenis jó kezekben van, és a fiatalok viszik tovább az ősök zenéjét, szellemét.
Itt szeretném külön megköszönni Gárdai Györgynek a meghívást a fesztiválra, azt hiszem az ő segítsége nélkül talán nem is jutottam volna el idén Magyarországra. Óriási élmény volt, nagyon köszönöm mindenkinek, aki ott volt és támogatott!

h.: Milyen fellépések várnak rád a közeljövőben?
K.T.: Folyamatosan játszunk a zenekarral, hetente két-három koncert van, de előfordul, hogy több is. Vannak klubok, bárok, ahová rendszeresen visszajárunk. A naptárunk elég sűrűn be van táblázva, van dolgunk bőven, hála Istennek. Szabadtéri koncerteken is játszunk, illetve privát meghívásokat is vállalunk. Szép számú közönségünk van, sokan szeretnek és támogatnak. Remélem ez csak gyarapodni fog és egyre többen megismerhetnek a közeljövőben.

hoati


Emlékkoncert Radics Béla tiszteletére
2012-09-11 | koncertajánló


Emlékkoncert Radics Béla tiszteletére
Budapest, Csokonai Művelődési Ház
2012. szeptember 22.


Radics Béla, a magyar rockzene legendás és nagy hatású alakja 1982. október 18-án távozott a földi világból. Halálának 30. évfordulója alkalmából emlékkoncertet adnak egykori zenész kollégái, pályatársai, barátai, tisztelői és mai csodálói. A budapesti Csokonai Művelődési Házban szeptember 22-én tartandó esten több mint 25 szerzemény fog elhangozni, a kb. 3 órás műsorban olyan dalok is megszólalnak, melyeket Radics már nem tudott előadni, de tervezte azokat akkoriban színpadra állítani, sajnos korai halála ebben meggátolta.

Fellépők: Závodi János, Fischer László, Török Ádám, Takáts Tamás, Zeffer András, Kékesi László, Mogyorósi László, Szentkirályi Jani, a Team Rock Band
Előzenekar: Branyó Experience
Műsorvezető: Török Ádám és Zeffer András

hoati


A Hunnia Blues Klub szeptemberi programja
2012-09-04 | koncertajánló


1993. szeptember 17-én Budapesten, a zuglói Kassák Klubban nyitotta meg kapuit a legendássá vált Blueskocsma. Az elmúlt közel két évtizedben számos próbálkozás volt hasonló hely létrehozására kisebb-nagyobb sikerrel. A legutolsó ilyen kezdeményezés a budapesti Hunnia Art Bisztóban induló Hunnia Blues Klub, melynek első klubestjén 2012. szeptember 13-án 21 órától a Let the Monkey Drive és a Valami Blues ad koncertet.
A Let the Monkey Drive nevű blues, blues-rock zenekar 2011-ben jött létre. Tagjai: Rácz Dávid – ének, szájharmonika, Horváth András – gitár, Kőhalmi András – basszusgitár, László Zoltán – dob. A banda a megalakulása évében saját nótákat és a nagy elődöktől (Willie Dixon, Muddy Waters, Howlin’ Wolf, ZZ Top, Jonny Lang, Jessie J.) feldolgozásokat vett repertoárba. Hangszerelésben a friss, energikus megszólalásra, átiratoknál a hitelességre törekedve nyerték el végleges formájukat a számok. A feldolgozások kiválasztásakor lényeges szempont volt, hogy illeszkedjen a saját szerzemények hangulatához. A klubkoncerteken összecsiszolódott tagok 2012 második felére akusztikus változatban is hangszerelik a műsorukat, hogy kisebb, csendesebb helyekre is el tudják vinni a dalaikat.
A Valami Blues megalakításának ötlete egy repülőgépen Bortnyák Adorján és Bakos Gábor fejében fogant meg. A 2009-ben létrehozott együttes jelenlegi felállását (Terebessy András – ének, Csajbók Béla – gitár, Gergely Viktor – billentyű, szájharmonika, Cser László – basszusgitár, Bakos Gábor – dob) idén januárban nyerte el. A csapat repertoárjában többek között B.B. King, Etta James, Eric Clapton, Jimi Hendrix, a Booker T. & the MG's és a Hobo Blues Band számai, valamint saját szerzeményeik találhatók meg.
A koncertek előtt 17 órától a SelectGuitars tart nyílt napot, ahol válogatott, ritka és kiváló minőségű hangszereket (Fender, Gibson, Martin) és erősítőket (Marshall, Fender, Mesa/Boogie) tekinthetnek, próbálhatnak és vásárolhatnak meg az érdeklődők.

hoati