Tengs Lengs
Kívül mindenen
könyvbemutató és koncert

2017.12.16.

Hendrix Project
vendégek:
Tóth János Rudolf,
Szász Ferenc,
Kardos Dániel,
Keszei Krisztián
2017.11.24.


XIII. Jazz-Blues Jamboree
2017.11.25.


10. Boogiefeszt

2017.12.09.


Ian Siegal Band
2017.12.31.

Ajánlott albumok

Hobo Blues Band
Hobo Blues Band
Vadászat
Little G Weevil
Little G Weevil
Something Poppin'
Janis Joplin
Janis Joplin
Farewell Song
Johnny Winter
Johnny Winter
Second Winter
Joe Bonamassa
Joe Bonamassa
You & Me
The Cash Box Kings
The Cash Box Kings
Royal Mint
Benny Turner
Benny Turner
My Brother's Blues
T-Bone Walker
T-Bone Walker
T-Bone Blues




Archívum

Szerkesztőségi Top 15 a Classic Bluesban
2014-01-05 | hír


Békéscsabán 2013 ősszén elindult a város, egyben a térség egyetlen internetes rádiója, a MiRádiónk. A tematikus műsorok kínálatában a blues is helyet kapott, ugyanis a Classic Blues című műsorban a közkedvelt, nemzetközi szintű zenész, Borsodi László kalauzolja a hallgatókat e több mint száz éves zenei műfaj világában. A minden kedden 21 órától jelentkező adást egyedi hangvétel jellemzi, a műsorvezető a rendelkezésére álló egy óra alatt javarészt kortárs modern blues felvételekből válogat, és a „régi nagyoktól” is inkább a frissebb lemezeket helyezi előtérbe. Az elhangzó adásokat régi és kevésbé régi történetek, live sessionok és interjúk teszik színessé. A január 6-ai műsor különleges lesz, mivel több dal felcsendül majd oldalunk szerkesztőségi Top 15-ös listáján található albumokról. A www.miradionk.hu címen elérhető adást minden szombaton 18 órától megismétlik, de lehetőség van valamennyi eddigi műsor hangtárból történő meghallgatására is.

hoati


Blues Session koncertek a Muzikumban
2014-01-02 | koncertajánló


Az új esztendőben is folytatódik a 2013 őszén indított, a műfaj hazai élvonala mellett feltörekvő bandáknak, egy-egy külföldi formációnak is bemutatkozási lehetőséget biztosító Blues Session koncertsorozat a budapesti Muzikumban.



Tervezett koncertek
január 9.
Message To Hendrix
január 10.
Mystery Gang: Elvis Presley gálakoncert és filmünnep
január 17.
Ripoff Raskolnikov Band
január 29.
Ütött–kopott angyal
január 30.
BlueStone & Tátrai Tibor
január 31.
Ferenczi György és a Rackajam
február 7.
Mojo Workings
február 19.
Ripoff Raskolnikov Band
február 21.
Ferenczi György és a Rackajam
február 26.
Ütött–kopott angyal
február 28.
Magyar Atom

hoati


Török Ádám: Elrohant idő
2014-01-31 | kritika


Török Ádám, a legendás Mini együttes frontembere 2013 januárjában dupla koncerttel ünnepelte 65. születésnapját, valamint pályafutása 45. évfordulóját. A kirobbanó sikerrel megtartott fellépéseken tudhattuk meg, hogy a Fuvolalovag új lemezt tervez, mely végül tavaly év végén vált kézzelfogható valósággá. Az Elrohant idő című album egyfajta összegzés és visszatekintés, egyben a népzenével és a modern zenei irányzatokkal is kacérkodó stíluskavalkád. A lemezen szerepelnek számok a három éve életre keltett, ős-Miniként aposztrofált, 1971 és 1973 között működő alakulattól, hallhatunk fúvósokkal feljátszott dalokat, és egy instrumentálisan előadott szerzeményt, a Török Ádám és Horváth Misi duó tolmácsolásában. Az immár veterán muzsikus mindig is szeretett fiatal zenészekkel játszani, mivel ilyenkor friss hatások érik. Erre az albumra a blues-rockot játszó Capricciót, az egykori Riddim Colonyból ismert Horváth Boldit, vagyis Szerecsenkirályt, testvérét, az Irie Maffiában billentyűs hangszereken játszó Horváth Gáspárt, és a magyar népzenei alapokat funk, jazz, rock és elektronikus műfaji elemekkel vegyítő Kerekes Bandet hívta meg. A lemezen olyan számtalanszor, számtalan helyen előadott Mini dalok követik egymást, mint az Éjféli találkozás Béla bácsival, Vissza a városba, Szavak, szavak és a Vénuszdal. A Körbezárt a dzsungel az Irie Maffia a Művészetek Palotájában, Török Ádám közreműködésével adott koncertjén került rögzítésre. A nyitószám, a Meghalt szerelem az utóbbi időben alapos vérfrissítésen átesett Capriccio repertoárjának állandó darabja, míg az Elrohant idő a Horváth fivérek közös szerzeménye. Bár az album címe valós igazságtartalommal bír, remélhetőleg még sok hasonlóan kiváló lemezzel ajándékoz meg bennünket Török bácsi.

Kept Alive Records, 2013

hoati


Száztizenöt éve született Sleepy John Estes
2014-01-25 | névjegy


Száztizenöt éve született a gitáros, énekes és dalszerző Sleepy John Estes. A Blues Hall Of Fame tagjai közé beválasztott muzsikus nem volt különösebben jó gitáros, az erőssége a rendkívül kifejező hangja volt. Énekét Big Bill Broonzy a „blues kiabálásának” nevezte.

Sleepy John Estes (eredeti neve: John Adam Estes) 1899. január 25-én Tennessee államban látta meg a napvilágot. Apja bérlőként dolgozott egy farmon, nem messze Ripley-től, ahol Estes világra jött. Hat esztendős korában baseballozás közben megvakult jobb szemére, ezért érdeklődése a zene irányába fordult. Családjával 1910-ben Brownsville-be költözött, ahol hamar nagy népszerűségre tett szert. Ezekben az éveken ismerkedett meg, majd kötött életre szóló barátságot James ’Yank’ Rachell mandolinossal és Hammie Nixon szájharmonikással. Hárman leginkább a ’20-as években játszottak együtt, de felléptek az 1964-es Newport Folk Festivalon is. Estes pályafutása során felvételeket készített a Victor Records, a Bluebird Records, a Decca Records, a Sun Records és a Delmark Records részére. Dalai saját tapasztalatain alapulnak, önnön életéről vagy brownsville-i személyekről szólnak, ezáltal betekintést enged a múlt század első felében élt feketék tragikus sorsába. Legismertebb szerzeményei a Diving Duck Blues, a Milk Cow Blues, a Someday Baby Blues, a Drop Down Mama és a Floating Bridge, melyeket fekete és fehér blues- és rockzenészek sokasága vett fel repertoárjába. Pályájának két kiemelkedő korszaka volt: a ’30-as évek második fele, amikor Chicagóban élt, és a ’60-as évek Bob Koesternek köszönhetően. Ez utóbbi időszakban az American Folk Blues Festival sorozat keretében többször járt az öreg kontinensen, és ünnepelt vendég volt a legendás Ann Arbor Blues Festivalon. Sleepy John Estes-t nyomorúságos, víz és áram nélküli kunyhóban, 1977. június 5-én érte a halál. Fejfáján a Someday Baby Blues című dalból kiragadott idézet (…ain't goin' to worry Poor John's mind anymore) olvasható.

Ajánlott albumok:
The Legend of Sleepy John Estes (Delmark Records, 1962)
Broke and Hungry (Delmark Records, 1963)
Brownsville Blues (Delmark Records, 1969)
First Recordings with Yank Rachell & Noah Lewis (JPS, 1994)

hoati


Blues Session koncertek a Muzikumban
2014-01-20 | koncertajánló


Január elején folytatódott a Blues Session koncertsorozat a fővárosi Muzikum Klub & Bisztróban. Az évnyitó koncertet a Pribojszki Mátyás Band adta. Az egyik legismertebb magyar szájharmonikás vezette csapat műsora a tavaly ősszel megjelent, ugyanitt teltház előtt bemutatott Treat című lemezre épült. A koncertsorozat első negyedévre vonatkozó további fellépőinek a listája a napokban vált teljessé, így azt az alábbiakban közreadjuk.



Tervezett koncertek:
január 24.: Message To Hendrix, vendég: Tátrai Tibor; Hard Chords
január 30.: Ripoff Raskolnikov Band
január 31.: Ferenczi György és a Rackajam, vendég: Gryllus Vilmos
február 7.: Meeting Point
február 14.: Muddy Shoes
február 28.: Soulbreakers, vendég: Tátrai Tibor
március 8.: Magyar Atom
március 13.: Ripoff Raskolnikov Band, Tenderfoot
március 14.: Fekete Jenő és barátai
március 15.: Blues Rádió Budapest, Berta Zsolt
március 20.: Éles Gábor Trió
március 21.: Wastaps, Felkai Jam
március 22.: Török Ádám és a Mini
március 28.: Pribojszki Mátyás Band, vendég: Mike Sponza; Bluestone, vendég: Tóth Vera

hoati



Old Buda néven új rock és blues klub nyílik Óbudán
2014-01-17 | hír


Végre, valahol valaki, vagy valakik gondoltak azon kiérdemesült rock, blues, illetve progresszív muzsikusokra, akik a divattrendek változásai következtében ritkábban jutnak szóhoz, vagyis fellépési lehetőséghez. Török Ádám, a különböző Mini-formációk atyja Óbudán exkluzív rock és blues klubot létesített, ahol a Nagy Generáció máig aktív zenészei mellett a fiatal tehetségek is bemutatkozhatnak. És ami cseppet sem mellékes: a rendezvények belépődíj mentesen látogathatók.

A jobb híján könnyűnek nevezett zenei műfaj lassan ötvenedik évfordulóját üli. Szándékosan említettem „ülést”, hiszen mai, televíziós tehetségkutatókkal terhelt, „torta körüli tolongásos” világunkban aligha van okunk csillagszórók, vagy örömtüzek gyújtására, önfeledt ünneplésre.  Az elmúlt fél évszázadban stílusok jöttek és mentek, együttesek alakultak és bomlottak fel, többen pedig - érdemeik elismerése mellett - nyugdíjba vonultak, azaz felhagytak az aktív muzsikálással, netán az Égi zenekarban folytatták pálya-, illetve vesszőfutásukat.



Azoknak a zenészeknek a száma sem kevés, akik annak idején rózsaszín álmokat szövögetve bábáskodtak a műfaj születésénél, elkeseredett harcokat vívtak a különböző korszakok kultúrbürokratáival, majd a jól végzett munka örömével a lelkükben úgy gondolták, hátradőlhetnek. Ehelyett ma is muzsikálnak. Igaz, többségük meg sem tudna lenni kedvenc hangszere, vagy zenéje nélkül. Még igény is volna rá. Ám a körülmények nem mindig a legkedvezőbbek…
Régi, dédelgetett álma a Mini frontemberének, Török Ádámnak, hogy fellépési lehetőséget, helyszínt biztosítson a Nagy Generáció, ma is élő, aktív zenészeinek, formációinak. Erre legalkalmasabbnak Óbudán, a Bécsi út 38-42. szám alatti hely bizonyult, ahol az igényes zene szerelmesei kulturált környezetben, exkluzív körülmények között a csütörtöki, pénteki és szombati napokon rendszeresen találkozhatnak a rock, a blues és a progresszív műfaj jeles képviselőivel. És ami nagyon fontos: pénztárcakímélő okokból a rendezvények ingyenesek!
Az Old Buda klub 2014. január 23-án, csütörtökön sajtótájékoztatóval indul este 7 órakor. 20 órakor kapunyitás, a színpadon a Capriccio várja az érdeklődőket. Egy órával később egy fergeteges rock & blueslegendák session veszi kezdetét többek között Török Ádám, Tátrai Tibor, Zsoldos Tamás, Németh Károly, Ferenczi György és Gazdag Viktor közreműködésével.
Az elkövetkezendő napokban, hetekben olyan kiváló formációk fognak színpadra lépni az óbudai szórakozóhelyen, mint a Sonny and his Wild Cows, a Tengs-Lengs, a Halper Hendrix Experiment, a Zappa - Syrius emlékzenekar, a The Bluesberry és a Borsodi Blue Trio. Részletes program a klub Facebook oldalán tekinthető meg.

Hegedűs István


Eric Clapton: Crossroads Guitar Festival (2013)
2014-01-13 | kritika


Az egykor komoly drog- és alkoholproblémákkal küzdő, de már hosszú ideje a démonait legyőző Eric Clapton tizenöt éve az egyik karibi szigeten hozta létre a leginkább kábítószerfüggők gyógyítására szakosodott rehabilitációs intézetet, a Crossroads Centre-t. "Évekig jártam vissza Antiguára, erre a Kis-Antillákhoz tartozó gyönyörű karibi szigetre. Számomra mindig a menedéket jelentette, a derűs, nyugodt, gyógyító atmoszférájú helyet, ahol még a legkilátástalanabb élethelyzetekből is talpra lehetett állni” - indokolta a többszörös Grammy-díjas zenész, hogy miért éppen Antiguán alapította meg a rehabilitációs központot.
Eric Clapton 2004-ben a nemes kezdeményezés támogatására Crossroads Guitar Festival néven nagyszabású koncertet szervezett a dallasi Cotton Bowlban, ahol bluest, rockot, dzsesszt, countryt, sőt tradicionális indiai zenét játszó fellépő is bekerült a programba. Az egész napos esemény legfontosabb pillanatait nem sokkal később dupla DVD-n, illetve dupla Blu-ray-en megjelentették, amelyek nagy sikerrel keltek el a boltok polcairól, hiszen a kiadvány csak az Egyesült Államokban tízszeres platinalemez lett. A 2004 óta háromévente megismételt fesztivál a 2007-es és 2010-es chicagói helyszín (Toyota Park) után múlt év tavasszal a Madison Square Gardenben került megszervezésre. A világhírű New York-i koncertteremben fellépő vagy kéttucatnyi gitáros közül többen (Robert Cray, B.B. King, John Mayer, Buddy Guy, Jeff Beck) eddig valamennyi alkalommal szerepeltek, de akadtak olyanok is, így például Andy Fairweather Low, Steve Cropper, Blake Mills, Quinn Sullivan és Keith Richards, akik először tették tiszteletüket a húrnyüvők parádéján. A Crossroads fesztiválok legemlékezetesebb pillanatai mindig azok, amikor különböző stílusban játszó gitárosok állnak össze a színpadon egy közös jammelésre. Tavaly a legnagyobb sikert a Slowhand becenevű Clapton és Vince Gill, a John Mayer és Keith Urban, a Taj Mahal és Keb’ Mo’ alkotta párosok aratták. Hasonló felejthetetlen perceket nyújtott a The Allman Brothers Band tagjai, Gregg Allman, Warren Haynes és Derek Trucks által formált akusztikus trió, Neil Young klasszikus szerzeményének, a The Needle And The Damage Done-nak az előadásával.
A legendás, több ezer rajongót vonzó rendezvény múlt esztendei anyaga az eddigiektől eltérően nem csak dupla DVD-n és dupla Blu-ray-en, hanem dupla CD-n is megjelent. Míg az előbbiek közel ötórányi zenét, interjúkat a művészekkel, és színpad mögötti jeleneteket tartalmaznak, addig az utóbbiakon mintegy eszenciaként huszonkilenc dal kapott helyet.
Azoknak, akik további Eric Claptonnal kapcsolatos kiadványra vágynak, ajánlom figyelmükbe az Unplugged című lemez újrakevert, szintén tavaly kiadott változatát. A koncertalbum eredetileg 1992-ben jelent meg, tizenkilenc millió példányszámban kelt el világszerte, és hat Grammy-díjat hozott Claptonnak. A remaszterelt lemezen hat kiadatlan dal található pluszként, illetve betekintés kapunk a próbákba egy külön DVD segítségével.

Rhino / Magneoton, 2013

hoati


Oláh Andor (1966 - 2013)
2014-01-05 | névjegy


Karácsony előtt öt nappal jelent meg az egyik legnépszerűbb közösségi portálon, hogy negyvenhét éves korában elhunyt Oláh Andor szájharmonikás. Perceken belül körbejárt a hihetetlen hír, a döbbenettől meglepődve reagáltak a kommentálók, barátok, ismerősök, zenésztársak és rajongók. Andor élete és alkotóereje teljében, jövőbeli tervek sokaságával lépett át egy másik dimenzióba. Nagyszerű zenész és szervező volt egy személyben. A magyar blues egyik központi alakja, zenekara mellett működtette a Jamboree Guru Produkciós Irodát és a Blues Patika Közhasznú Alapítványt. A Blues Patika Jamboree, a Sziget Fesztivál blues színpada, a bajai Idill Jazz & Blues Napok szervezése, a Blues Patika Életműdíj létrehozása fűződik több más mellett nevéhez. Élénk fantáziáját, eredeti ötleteit nem csak harmonikajátékában, hanem írásaiban és kedvenc hobbijában, a sakkozásban is kamatoztatta. A hangszert, bár ezt kevesen vették észre, „balkezesen”, azaz a többi herflistől eltérően megfordítva használta. Magától kezdett szájharmonikázni, senki nem tanította. Egy interjúban arra a kérdésre, hogyan használja a hangszert, a következőt válaszolta: „Mindenhogyan használom, nincs ilyen vagy olyan. Arra kell törekedni, hogy a hangszert teljes mértékben kihasználjam. A hangkészletét és terjedelmét egyaránt. Valamint a torok adta „effekteket”, de ezek „titkos dolgok…” Játékába becsempészte a magyar és cigány népzene elemeit, így frissítve, megújítva a delta blues ősi hagyományait. Igazi színes egyéniség volt tarka nadrágjaival, extrém öltözködésével. A pörgés és a dzsembori az a két szó, ami Andorral kapcsolatban eszembe jut. Gyors, hadaró beszéde örökre itt cseng a füleimben. Felesége Nikoletta, és két fia, Ábel (hat éves) és Soma (négy éves) nélküle állta körül a karácsonyfát.



Életútja

Oláh Andor 1966. április 16-án született. Az általános iskola második osztályától zongorázni tanult másfél éven át. Próbálkozott furulyával, tangóharmonikával, végül a szájharmonikánál kötött ki. Elmondása szerint a rádióban hallott először bluest: ’Harmonica’ Phil Wiggins játéka ragadta meg, akivel később egy drezdai bluesfesztiválon személyesen is találkozott. 1989-ben lett a debreceni Ölveti Blues Band tagja, velük nyugaton utcazenélt, majd idehaza klubokban, fesztiválokon léptek fel. Ekkoriban született Boros Györggyel közös dala, a Pocsolyába léptem. 1990-ben a Takáts Tamás Dirty Blues Bandhez csatlakozott és Debrecenből a fővárosba költözött. Az ország egyik legnépszerűbb bluesegyüttesében élte át a műfaj magyarországi fénykorát.
Közben bejárta az Egyesült Államok blueskocsmáit, helyi, autentikus előadókkal zenélt együtt. Hazatérve megalapította a tizenhárom évig működő Dr. Valter & The Lawbreakerst, amellyel Európa-szerte felléptek, játszották a múlt század '20-as éveinek delta bluesából táplálkozó zenét. A Dr. Valter formáció felbomlása után az amerikai Big Daddy Wilson és a német gitáros Wolfgang Feld társaságában játszott a Mississippi Grave Diggers névre keresztelt zenekarban. Ez a csapat később az ugyancsak amerikai Karen Carroll állandó magyarországi kísérője lett.
2011-ben korábbi zenésztársával, Gál Csaba ’Boogie’-val az ún. „electro nu blues” stílust követő Mississippi Big Beat együttest hívta életre. Egy izgalmas, új, de egyben régi világba vezetett be bennünket a hazai blues színtér lassan már veteránjának számító szájharmonikása. A csapat sajtóanyagából idézve: „A magyar electro szcénából importált zenész producerek összeálltak az alkimistákkal, akik a rap szlengjével, a népzenék nektárjával, a Big Beat ritmusával érkeztek, és jól összekeverték ezeket a blues kormos fazekában, amibe véletlenül beleesett egy kis varázsgomba is, és máris kész a Delta Disco! Oláh Andor és Gál Csaba ’Boogie’ több mint húsz éves koncertező múltjuknak és zenekaraiknak köszönhetően közelebb hozták a közönség számára a blues nálunk addig még ismeretlen, fekete gyökerű alapjait. Utat nyitottak számos hazai fiatal nyomukba lépő bandának, előadónak is. A mostani felállás a bluesban eddig összegyűjtött ismeretek és a mai kornak megfelelő, friss hangzásvilág ötvözetét hozza létre. Az elektronikus zenei háttérről az egyik szerző, Máté Szabi, és Dure hivatottak gondoskodni. Az új tag, Jancsovics Máté dob játékával izgalmasabbá teszi a muzsikát. A Mississippi Big Beat elkezdte és folytatja a blues műfaj modernizálását, a blues alapokat elektronikus alapokkal és effektekkel turbózza fel, és repítik az 1920-as években született nótákat a mai hangzásvilágba.”
Ez az együttes tette közzé Oláh Andor utolsó felvételét is, aki őszi londoni útja alkalmával a Mississippi Big Beat 2014-es fellépéseit szervezte, lemezkiadókkal tárgyalt. Ha lesz is folytatás, az nélküle, de biztosan az Ő szellemében valósul meg. Legyen Neki könnyű a föld!
Búcsúztatására az óbudai temetőben került sor 2014. január 3-án. Utolsó földi útjára a családtagok, rokonok mellett több százan, barátok, ismerősök, zenésztársak, a koncertjeire járó közönség kísérte el.

Szöveg: Nemes Nagy Péter, fotó: Császár Márta (Kifra)