25. Gastroblues Fesztivál
2017.07.03-09.


Summer Blues Night
2017.07.21.


XV. Lábatlan
Blues Fesztivál
2017.07.21-22.


P. Mobil
Mini
2017.08.12.


Dan Patlansky

2017.09.08.

Ajánlott albumok

Upor András
Upor András
Let The Song Work On You
Kéknyúl
Kéknyúl
Crowded Universe
John Németh
John Németh
Feelin' Freaky
Shane Dwight
Shane Dwight
This House
Nick Schnebelen
Nick Schnebelen
Live In Kansas City
Tedeschi Trucks Band
Tedeschi Trucks Band
Live From The Fox Oakland
Mississippi Heat
Mississippi Heat
Cab Driving Man
Albert King
Albert King
Blues For Elvis




Archívum

Johnny Rawls: Tiger In A Cage
2016-05-28 | kritika


Otis Clay és Johnny Rawls közös hanganyaga, a Soul Brothers 2014-ben került a boltok polcaira. A lemezt Soul Blues Album kategóriában a legjobbak közé jelölték a Blues Music Awards-on, a végleges győzelmet azonban nem sikerült megszereznie. Johnny Rawls soron következő, immár saját neve alatt megjelenő Tiger In A Cage című albumát két év elteltével adta ki. A bevált recepten ezúttal sem változtatott, a dalok rögzítésében állandó kísérőzenekara, a The Rays segédkezett. A banda vezetőjével, egyben a Catfood Records főnökével, Bob Trenchardal 1998-ban ismerkedett meg, a kiadó 2008 óta gondozza anyagait. Az elhangzó számok egy része saját, a másik része Trenchardal közös, de találunk a lemezen Sam Cooke, Jackie Wilson és Rolling Stones nótát is. Folyamatosan foglalkoztatják társadalmi, politikai kérdések, ezeknek dalaiban rendszeresen hangot ad. Remek példa erre a címadó felvétel, amely egy tizenkilenc éves, drogvád miatt börtönbe került, ott öngyilkosságot elkövető fekete férfiről szól, utalva arra, hogy mennyire elhibázott az Egyesült Államok drogpolitikája. Az albumon több vendégművész képviselteti magát, közülük a legismertebb a mentora után Little Boogaloo becenévre keresztelt Eden Brent. A szólókarrierjét 1985-ben kezdő Rawls utóbbi lemezei rangos jelöléseket és díjakat kaptak. A mind zeneileg, mind szövegileg mívesen kidolgozott kompozíciókat, jó hangszereléseket, kiváló zenészi teljesítményeket felvonultató Tiger In A Cage sem kerülheti el a sorsát.

Catfood Records, 2016

hoati


Ismét Budapesten koncertezik Ryan McGarvey
2016-05-21 | koncertajánló


Tavaly nyári emlékezetes bemutatkozó koncertje után ismét Budapesten játszik Ryan McGarvey. Generációjának egyik legtehetségesebb blues-rock gitárosa és megújult zenekara az európai turnéjuk keretén belül, németországi és ausztriai fellépéseket követően május 29-én az A38 Hajón lép fel.
Bár még csak a húszas éveinek a végén jár, Ryan McGarvey megszámlálhatatlanul sok rangos díjat nyert világszerte, és a legnagyobbak elismerését is begyűjtötte: B.B. King, Eric Clapton, Jeff Beck és Joe Bonamassa is felfigyelt rá. Az Új-Mexikóból származó zenész nagyon komoly munkatempót diktál, szinte egyfolytában turnézik, maradék idejében pedig lemezeket vesz fel. Eddig összesen három stúdióalbumot adott ki, melyek közül a 2014-es The Road Chosen a legutóbbi. Csak saját dalait játssza a lemezeken, koncertjein is csak ritkábban, meglepetésként bukkan fel egy-egy feldolgozás kedvenceitől. Idei európai turnéjára új ritmusszekcióval érkezik, hiszen egy korábbi zenésztárs, Chris Hill foglal majd helyet a doboknál, míg a basszusgitárnál egy igazi zenészlegendát üdvözölhetünk Carmine Rojas személyében.
 
Belépő: elővételben 2900 Ft, a koncert napján 3900 Ft. Jegyek kaphatók a budapesti Musicland lemezboltban, az A38 Hajón, valamint a www.a38.hu weboldalon.

hoati


Henrik Freischlader Trio: Openness
2016-05-14 | kritika


Henrik Freishlader bemutatkozó lemezét 2006-ban adta ki. A rákövetkező években rendszeresen jelentkezett albumokkal, melyek változatos, remek dalokat, kellemes énekhangot és ízes gitárjátékot tartogattak az érdeklődők számára. A német származású, Wuppertalban született muzsikus 2014-ben, tíz évnyi kemény munka után bejelentette, hogy feloszlatja zenekarát és  visszavonul. Stílusosan vett búcsút a közönségtől, hiszen utolsó lemeze, a Live 2014 a búcsúturnéján készült felvételeinek válogatás anyagát tartalmazta. Bizakodtunk, hogy döntése nem végleges, csak pihenésre, feltöltődésre van szüksége. Reményeink valóra váltak, hiszen tavasszal saját kiadója égisze alatt friss albummal jelentkezett. Trióban kezdett zenélni, nagyon megszerette ezt a zenélési módot, így az Openness című CD-t trió formációban rögzítette. Az együttesébe újdonsült társakat keresett: Alex Grube basszusgitárost régóta ismerte, ő hozta magával Carl-Michael Grabinger dobost. A lemezen jól megférnek egymás mellett a blues-rock nóták és a balladák, de találunk rajta egy tradicionális tizenkét ütemű bluest is az Early Morning Blues képében. Akárcsak a korábbi anyagok esetében, a hazánkban többször megfordult Freischlader ezúttal sem tudott Jimi Hendrix szellemétől szabadulni, amit a High Expectations című nótában idézett meg. A CD csúcspontja a Techno, míg az akusztikus His Love tökéletes zárása a lemeznek.

Cable Car Records, 2016

hoati


Átadták a Blues Music Awards díjait
2016-05-07 | hír


Csütörtökön átadták a 37. Blues Music Awards díjait. A memphis-i Cook Convention Centerben ünnepélyes gála keretein belül huszonnégy kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét. Két-két díjat vihetett haza Buddy Guy, Victor Wainwright, Cedric Burnside és Walter Trout, míg két posztumusz díjjal honorálták a néhai Otis Clay teljesítményét.



A díjazottak:

Acoustic Album

Duke Robillard: The Acoustic Blues & Roots Of Duke Robillard

Acoustic Artist
Doug MacLeod

Album
Buddy Guy: Born To Play Guitar

Band
Victor Wainwright & The Wild Roots

B.B. King Entertainer
Victor Wainwright

Best New Artist Album

Mr. Sipp: The Mississippi Blues Child

Contemporary Blues Album
Buddy Guy: Born To Play Guitar

Contemporary Blues Female Artist
Shemekia Copeland

Contemporary Blues Male Artist
Joe Louis Walker

Historical Album

Slim Harpo: Buzzin’ The Blues (Bear Family Records)

Instrumentalist – Bass
Lisa Mann

Instrumentalist – Drums
Cedric Burnside

Instrumentalist – Guitar

Sonny Landreth

Instrumentalist – Harmonica
Kim Wilson

Instrumentalist – Horn
Terry Hanck

Koko Taylor Award (Traditional Blues Female)
Ruthie Foster

Pinetop Perkins Piano Player
Allen Toussaint

Rock Blues Album Of The Year
Walter Trout: Battle Scars

Song
Walter Trout: Gonna Live Again (Walter Trout: Battle Scars)

Soul Blues Album
Billy Price & Otis Clay: This Time For Real

Soul Blues Female Artist
Bettye LaVette

Soul Blues Male Artist
Otis Clay

Traditional Blues Album
Cedric Burnside Project: Descendants Of Hill Country

Traditional Blues Male Artist

John Primer

hoati


Freddy King: Heads Up! - The First Fourteen Singles
2016-05-03 | kritika


Freddy King, a modern blues gitározás úttörője 1934-ben a Texas állambeli Gilmer városában jött világra. Hat évesen édesanyja és egyik nagybátyja segítségével kezdett el gitározni tanulni. Családjával 1949 őszén Chicagóban telepedett le, napközben az acélműben dolgozott, éjszaka muzsikált, a The Every Hour Blues Boys nevű zenekarát az ’50-es évek derekán hozta létre. Első felvételeit 1956-ban az El-Bee Records részére készítette el. Többször megkereste a Chess Records-ot, de mindig elutasították, így 1960-ban a Federal Records-hoz szerződött. A Syd Nathan alapította lemezkiadó által 1960–62 között megjelentetett kislemezeit fogja csokorba a Heads Up! - The First Fourteen Singles címet viselő album. A lemez néhány kevésbé ismert dal mellett számos King örökzöldet tartalmaz, melyeket szinte minden valamire való blues zenész feldolgozott már. A Hide Away, a Lonesome Whistle Blues, a See See Baby, a San Ho Zay, az I’m Tore Down és a Christmas Tears című szerzemények felkerültek a Billboard rhythm and blues listájára, nem véletlen, hogy a Texas Cannonball néven is emlegetett muzsikus egy időben kereskedelmileg a legsikeresebb blues zenész volt. A negyvenkét évesen elhunyt Freddy Kinget 2012-ben választották be a Rock and Roll halhatatlanjai közé, a rock műfajára gyakorolt jelentős hatását elismerve. Olyan zenészek tisztelték mesterükként, mint Eric Clapton, Mick Taylor és Stevie Ray Vaughan.

Jasmine Records, 2015

hoati