Kiemelt koncertek


Danielle Nicole
2026.11.14.


Sari Schorr
2026.11.20.


Kalus-Szász duó
2026.11.21.


Berki Tamás és barátai
2026.11.27.


Fekete Jenő
2026.11.28.


Jambalaya

2026.11.28.


Blue sPot
2026.12.04.


The Pilgrims
2026.12.05.


Braindogs

2026.12.06.


Blues Guitar Showdown
Little G Weevil
Tommy Katona
Petendi Tamás

2026.12.18.

Ajánlott albumok

Váray László
Váray László
Az utazó
Mississippi Big Beat
Mississippi Big Beat
Delta Disco
Mick Pini
Mick Pini
Backtrack
Jimmy Reiter
Jimmy Reiter
Live
Dave Thomas
Dave Thomas
One More Mile
D.K. Harrell
D.K. Harrell
Talkin' Heavy
Shemekia Copeland
Shemekia Copeland
Blame It On Eve
Frank Bey
Frank Bey
Back In Business




Hírek

Bemutatkozó album a Gerry Hundt Triótól
2026-08-04


Gerry Hundt, a chicagói multiinstrumentalista-énekes, a The Dig 3, a Corey Dennison Band, a Nick Moss' Flip Tops és a The Cash Box Kings formációk tagja európai ritmusszekcióval állt össze, hogy Gerry Hundt Trio néven lemezt készítsen. A One More For Me – amely címét a felvételi folyamatról kapta – a turnéállomások között élőben, egy luxemburgi stúdióban került rögzítésre. Minden egyes dalt többször feljátszottak, majd kiválasztották azokat a verziókat, amelyeket a legjobbnak gondoltak – gyakran csináltak még egy utolsó felvételt – csak a saját maguk elégedettségére –, hogy megpróbálják valahogy tovább tökéletesíteni az amúgy is remek előadást. Az album a saját szerzemények mellett Johnny Young, Eddie C. Campbell és Tampa Red egy-egy dalát tartalmazza. „Ezen számok mindegyike különleges jelentőségű számomra, nem utolsósorban a Renaud Lesire basszusgitáros-szájharmonikással és Tom Lehnert dobossal való együttműködés miatt, akiknek a zene iránti szeretete és tudása folyamatosan arra inspirál, hogy visszatérjek a gyökereimhez, és egyben valami új felé is nyissak” – mondta a szeptemberben 18-án megjelenő lemez kapcsán Hundt.



hoati


Kislemez az angol Zac Schulze Gangtől
2026-08-01


A nagy sikerű debütáló albumuk, a Straight To It után az Anglia délkeleti részén fekvő Gillinghamből induló Zac Schulze Gang Hellhounds On My Trail címmel új single-lel jelentkezett. „Először akkor találkoztunk a dallal, amikor barátunk, Petra Burns megkért minket, hogy adjuk elő a hollandiai Rory Gallagher Fesztiválon” – mondja a Tony Dowler által írt, Robert Johnson legendája ihlette nótáról Zac Schulze. „Korábban még soha nem játszottuk, de az első alkalomtól kezdve tudtuk, hogy be kell építenünk a műsorba. Minden alkalommal, amikor előadjuk, tovább fejlődik – improvizálunk és mindig valami újat fedezünk fel benne. A stúdiófelvétellel próbáltuk a legjobban visszaadni azt az energiát, ami a koncertjeinket jellemzi, miközben tisztelegünk Tony Dowler előtt, aki ilyen zseniális dalt írt. Ez a nóta tényleg tökéletesen megmutatja, hogy hol tartunk most zenekarként.” Idén ősszel az ígéretes brit blues-rock trió Észak-Amerikába is bemutatkozik, Samantha Fish és Tab Benoit előzenekaraként adnak koncerteket.­
­­
­

hoati


PerHecc Trupp: Szívek, szarvak, farkak
2026-07-28


Berta Zsolt dalai többnyire emberekről, néha egy kutyáról szólnak.  Utóbbiról mindig pozitívan, előbbiekről így is, úgy is. Komolyan is, fanyar iróniával is, de a legkomorabb pillanatokban is reménnyel, bár erről néha semmi sem tanúskodik, még a sorok között sem. Olyankor az provokáció, nyugodtan üljetek fel neki.­
A trendek a zene és a szöveg tekintetében sem érdeklik őket, nem is foglalkoznak azokkal. Nem és nem. Ha már műfajozni kell… Berta Zsolt hol alternatív-, hol nemzeti bluesként aposztrofálja zenéjüket, de szerintem nem gondolja komolyan. De ott a lemez, hallgassatok bele, döntsétek el ti. A lényeg, hogy nem riadnak vissza semmilyen műfajtól, ha egy-egy szöveg azt kívánja. Van, hogy rapelnek vagy népdaloznak.
Szívek, szarvak, farkak című, új, dupla albumukra tizenhét szerzemény került, ebből mutatunk be itt négyet, melyekhez már klip is készült. (A többi dalhoz is terveznek képanyagot, vagyis egész estés mozi lesz belőle.)
Egy zenei kritikus így írt róluk: „A dob és a basszus (Németh Tamás és Huszák Zsolt) feszes, határozott, erőteljes alapján stabilan áll a ritmusgitár (Berta Zsolt) egyszerű, nyers, az éneket kiszolgáló és a szöveget visszaigazoló kísérete, a szólógitár (Halper László) pedig legfelül szárnyalva, egészen különleges, egyedi dallamvilágával díszítgeti, kiegészíti a szöveget, szinte társalog az énekkel, a szólókban pedig mintha a maga nyelvén újra elmesélné azt, amiről a nóta szól. Komplex, kerek, veretes az egész.”
Berta Zsolt így nyilatkozott a lemezről: „Az album első dalában a csávó legszívesebben kinyírna egy csomó embert, és fogadkozik, hogy ő aztán se rab, se koldus nem lesz. Elég dühös. Aztán a következő számokban tovább elégedetlenkedik, morog, háborog, hőbörög a környezetszennyezés, a politika, meg úgy általában olyasmik miatt, amik ellen úgysem tehet semmit, tudja is, ki is mondja, hogy az ember már csak ilyen (vele együtt), de egyre többet viccel, a lemez végére meg már csak legyint, az utolsó dalban egészen lenyugszik és már nem akar mást, csak hogy békén hagyják, és nyugodtan ücsöröghessen egy dombtetőn, a háza közelében. Hát így. Hogy a következő anyag hogy alakul, azt még nem tudjuk. De szerintem úgy lesz, mint a nagy sikerű filmek folytatásában, hogy a békéjét megtalált, az erőszakot feladó főhősnek újra felcseszik az agyát.”
Ezzel az albummal a PerHecc Trupp – mely korábban már Amondó, vagy Berta Zsolt saját nevén letett néhány dolgot az asztalra – bebizonyította, hogy különleges színfoltja a magyar zenei életnek, a blues műfaján belül pedig különösen, ha a Hobo Blues Banddel elkezdett és vele meg is szakadt stílusra gondolunk, melynek alapvonása a magyarul énekelt szövegek tartalmassága és formai minősége, valamint a bluesnak általában  nem hagyományos szerkezeti értelmezése és stílusjegyeinek nem feltétlen tisztelete. Nagyon hiányzik egy ilyen zenekar a tribute- és a tradicionálisan játszó bandákban bővelkedő bluesfesztiválokról, sőt, úgy általában a zenei fesztiválokról. A PerHecc Trupp olyan üdítő átmenet a régi és az új között, ami megtartotta a csak rá jellemző egyediségét is, s még mondandója, eredeti, gyakran elgondolkodtató üzenete is van.
Az alábbiakban nézzünk néhány dalt a lemezről, a szerző hozzáfűzéseivel.

1. Rádióbarát dal

Alapos, lelkiismeretes összefoglalása annak, hogy miképpen is kell kinéznie egy úgynevezett rádióbarát dalnak, mert – mint megtudtuk – ilyen bizony létezik. Ahogy a rádiótól idegen dal is létezik, ezt már a saját praxisunkban tapasztaltuk meg. Elsősorban fiatal, e téren még tapasztalatlan, tudatlan, slágertulajdonlásra vágyó dalszerző és előadó kollégáknak ajánljuk. Korunkból adódóan mi rádióról beszélünk, de a javallat túlnyomó része ugyanígy érvényes az internetes zenés felületekre is. A nótából nem csak az derül ki, hogy miképpen kell rádióbaráttá válnia, de az is, milyen a rádiókban és az interneten kontraindikált dal. (Utóbbi mondatot csak azért írtam le, hogy egyszer az életben használhassam végre a kontraindikált kifejezést, amit még a seregben egy orvostól tanultam, aki valami randa, az étkezdében beszerzett szájfertőzés miatt azt írta a tisztek felé szánt igazolásomra: borotválkozása egyelőre kontraindikált.) Egyébként az album bookletjében minden számhoz idéztem pár sort, ami másoktól jutott eszembe a dalról. Ehhez ezt írtam:

Sikerre nem kacsint, mert tudja, egyremegy
E hölgy kegyeltje az lesz, ki jókor érkezett; …
(Radnóti Miklós: Mint észrevétlenül)
­

2. Egy libsi lány az egész más

„…mint egy nemzeti”, folytatódik a nóta, amelynek alapja régebben született, s akkor még csak ilyen-olyan lányokat hasonlított össze – nyáriakat téliekkel, vidékieket városiakkal, feketéket vörösekkel, keletieket nyugatiakkal, mesebelieket valódiakkal, ésatöbbi – valamint beismerte, hogy mindannyiukról szívesen lelazítaná a textilt. Aztán a magyar társadalom totális szétcsúszásával és polgárháborúsodásával automatikusan merült fel az igény a libsi, illetve nemzeti lányok összehasonlítására is, s mivel refrén amúgy sem volt eredetileg a dalban… Hát így. „Egy libsi lány az egész más, mint egy nemzeti, de hidd el nekem, lányként bármelyik megteszi.” Erről meg egy Szabó Lőrinc vers, a Szerelem pár sora jutott eszembe: 

Már oly édes, oly vonzó, zsongató
volt egy-egy lány, oly szívszorongató,
s bár vágyam repült a legszebbekig,
úgy kellett a csók – adná bármelyik!
­

3. Házunk előtt legény

Éppen Győrbe tartottam valami főhősködésre, amikor is a rádióban felcsendült az a népdal, ami úgy kezdődik, hogy Édesanyám, nem tudok elaludni, házunk előtt legényt hallok beszélni. Első hallásra nem sokat jegyeztem meg belőle, csak azt, hogy a lány nagyon kimenne a legényhez, az anyja meg nagyon nem akarja, hogy kimenjen. Eszembe ötlött, hogy ez bizony igazi rock and roll téma – persze minden az – és dünnyögtem ott magamnak egy saját verziót a témában. És mire Győrbe értem, meg is lett az egész szám, az énekdallammal együtt, amihez aztán otthon kapirgáltam pár akkordot meg a riffet. Két-három sort majdnem úgy hagytam, mint az eredetiben, hogy tagadhatatlan legyen a lopás. Oké, nevezzük inspirációnak. Mi mást is írhattam volna a dal elé a bookletben, mint az eredetit:

Édesanyám, nem tudok elaludni,
Házunk előtt legényt hallok beszélni
Édesanyám, eresszen ki hozzája,
Fáj a szívem, majd meghalok utána

­
4. A haza nem lesz nagyobb

Na, ebben meg vettem a bátorságot, hogy megpróbáljam megfogalmazni a saját Trianonnal kapcsolatos álláspontomat, érzéseimet. Illetve úgy általában a haza fogalmával, mibenlétével kapcsolatos gondolataimat. A Trianon szót ki se mondom benne, de hát tagadhatatlan, hogy sokszor utalok rá, és az a dal fő fogódzója, annak kapcsán beszélek egyebekről is. Van benne némi emelkedettség és dac, de az iróniára fogékonyabbak is örömüket lelik benne, ígérem.
Ehhez két vendégszöveget is idéztem, Márai Sándortól és Babits Mihálytól:

„…Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket…”
(Márai Sándor: Halotti beszéd)

„Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. 
A haza, a haza egyenlő volt mindig 
ezer év óta már, és mindig az marad, 
mert nem darabokból összetákolt darab: 
egytest a mi hazánk, eleven valami! 
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.” 
(Babits Mihály: Áldás a magyarra)

­

A Hunnia Records gondozásában megjelent lemez megtalálható a szokásos zenei platformokon, de cédé formájában is hozzáférhető.


­

Új single Jovin Webb közelgő második lemezéről
2026-07-25


A louisianai bluesmuzsikus, Jovin Webb Every Time I Roll The Dice címmel új single-lel jelentkezett. A nóta a texasi roots-rock legenda, Delbert McClinton szerzeményének feldolgozása, és egyben a harmadik kislemez Webb hamarosan – szeptember 18-án – érkező albumáról, a Son Of A Sinnerről. A Nashville-ben rögzített felvétel producere a többszörös Grammy­-díjas Tom Hambridge volt, aki korábban McClinton mögött is dobolt. „Delbert felvétele az egyik kedvencem – az a hang megismételhetetlen” – mondta Webb. „Szerettem volna a saját energiámat hozzáadni a dalhoz, megőrizve mindazt, ami olyan különlegessé teszi. Az pedig, hogy Tommal készíthettem el, aki ténylegesen együtt dolgozott Delberttel, még különlegesebbé tette az egészet.” Jovin Webb régóta várt második lemeze – amely a két éve kiadott Driftert követi – a chicagói székhelyű Blind Pig Records gondozásában lát napvilágot.­



hoati


Eddie 9V – friss albumot készített az atlantai gitáros
2026-07-21


Az Atlantában született Eddie 9V évekig tartó turnék során csiszolta tehetségét. Hírnevét régimódi módon építette fel: színpadról színpadra járva. Miután hatévesen gitárt fogott a kezébe, megfordult a metal és az indie rock világában is, mielőtt felfedezte Howlin’ Wolf 1966-os, a Newport Folk Festivalon készült archív felvételeit – ez a pillanat örökre megváltoztatta a zenei irányvonalát. 2019-ben saját maga szerezte, hangszerelte és jelentette meg debütáló albumát, a Left My Soul In Memphist. Az ezt követő lemezek, a Little Black Flies, a Capricorn Studiosban felvett Capricorn, valamint a Saratoga világszerte növelték Eddie rajongótáborát. Legújabb albuma, a Down Here az Easy Eye Sound gondozásában lát napvilágot. A produceri feladatokat a The Black Keys tagja, a Grammy-díjas Dan Auerbach látta el, a felvételeket pedig a legendás nashville-i Easy Eye Sound stúdióban rögzítették. A lemez Auerbach által vezetett intenzív dalszerzői munkálatok eredményeként született, amiben Eddie-hez Marcus King, valamint veterán dalszerzők, Pat McLaughlin (Bonnie Raitt, John Prine, Tanya Tucker) és Daniel Tashian (Kacey Musgraves, Lee Ann Womack, Josh Turner) csatlakoztak „Folyamatosan írok dalokat, de ez volt az első alkalom, hogy Nashville-ben dalszerzői sessionön vettem részt” – mesélte Eddie 9V. „Olyan dalszerzőkkel dolgoztam együtt, akik a szakmájuk csúcsán vannak, és ez hihetetlen élmény volt számomra. Megtanultam kizárólag az írásra összpontosítani.” Dan feszes, mégis laza produceri hozzáállása tökéletesen illett Eddie ösztönös zenei tehetségéhez, lélekkel teli gitárjátékához és régimódi munkamoráljához. „Több időt töltöttünk a dalírással, mint a stúdiózással, ami azt jelentette, hogy arra koncentrálhattunk, hogy jó felvételt készítsünk” – mondta Dan Auerbach. „Minden arról szólt, hogy elkapjuk azt a bizonyos varázslatos pillanatot, a tüzet. Eddie egyszerűen fantasztikus volt, különösen amikor élőben játszotta fel a szólókat. Mindannyian az ő energiájából táplálkoztunk, mert nemcsak nagyszerű énekes, de a gitárjátéka is hihetetlen.” A november 15-én megjelenő album első single-je a Blowin’ Up, aminek a debütálása a SiriusXM The Spectrum című műsorában volt.



hoati


Új lemez Junior Wells hajdani gitárosától
2026-07-11


A New Yorkban született, de Miamiban felnőtt Albert Castiglia eddigi legváltozatosabb és legszemélyesebb albumát készítette el Grits & Glory címmel. A legendás Abbey Road Studiosban rögzített anyag egyfajta beteljesülésnek tűnhet, amely újra összeköti Albertet azzal a tágra nyílt szemű gitáros miami sráccal, akinek a fekete-fehér világa színesre változott, midőn egy baseballmeccsre menet meghallgatta a Beatles Rubber Soul című magnókazettáját. Ez az élmény indította el Castigliát azon az úton, hogy olyan tengerentúli zenészeket ismerjen meg, mint Jeff Beck, John Mayall, Eric Clapton és Jimmy Page, kiknek a hatása azóta is visszaköszön játékában. „A Chicagóban és a keleti parton eltöltött zenészévek határozták meg a játékstílusomat és a blueshoz való hozzáállásomat. Ugyanakkor imádom az amerikai és a brit blues közti kölcsönhatást, mindkét színtér rányomta a bélyegét a művészetemre” – mesélte.  Az ötlet, hogy Angliába utazzon felvételeket készíteni, a 2023-as európai turné során született meg. A dalszövegek szintjén a lemez egyszerre reflektál az eddig megtett útra és arra, ahol Albert jelenleg tart. „Nagy a zaj mostanában Amerikában” – nyilatkozta a Junior Wells együttesében is megfordult gitáros. „Szerettem volna kilépni ebből, és teret adni magamnak az elmélkedésre. Az, hogy Angliában vettük fel a lemezt, lehetővé tette ezt számomra.” Az album rögzítésében Castiglia turnézenekarának tagjai, Cliff Moore basszusgitáros és Ray Hangen dobos segédkeztek, a produceri feladatokat Dave Gross látta el. Az Abbey Road Studiosban történő munka további inspirációt jelentett a számára, melyről így vélekedik: „Egy igazán nagyszerű stúdió segíthet feszegetni a határaidat. Az, hogy az Abbey Roadon lehettünk, egyértelműen befolyásolta a kreativitásomat. A falak még mindig ugyanúgy néznek ki. Még mindig ott van Paul McCartney zongorája. Ez arra ösztönöz, hogy valami különlegeset alkoss.” A Grits & Gloryt 2026. július 31-én a texasi székhelyű Gulf Coast Records hozza forgalomba.

hoati


Odin S – single az ifjú bluesmuzsikustól
2026-07-04


A horvát gitáros-énekes Odin S, azaz Odin Sokac kiadta új kislemezét, a Bottom of The Circle-t. A dal producere Fabrizio ’Fab’ Grossi volt, aki korábban olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Slash, Steve Vai, Eric Gales, Alice Cooper és Matteo Mancuso. A megjelenést egy Luka Rocco által rendezett, vizuálisan lenyűgöző videóklip kíséri, amely a moziszerű történetmesélést innovatív, mesterséges intelligencia által generált effektusokkal ötvözi. A klipben Odin idősebb változatát a legendás színész, Rade Serbedzija alakítja. Az európai és hollywoodi produkciókból egyaránt jól ismert Serbedzija lelkesen csatlakozott a projekthez, miután értesült a középiskolás Sokac blueszene iránti szenvedélyéről. „A Bottom of The Circle egy elvont elmélkedés az életutunkról” – magyarázta Odin S. „Egy körnek nincs igazi alja, mégis az életünk során mindannyian átélünk olyan pillanatokat, amikor úgy érezzük, elértük a legmélyebb pontot, mielőtt újra továbblépnénk.” A kislemezt a Volcano Records terjeszti világszerte.

­
hoati


GA-20 – közös album a szájharmonikás legendával
2026-06-30


A GA-20 2018-ban robbant be a köztudatba, és gyorsan hírnevet szerzett dinamikus élő fellépéseivel. A Matthew Stubbs (gitár), Cody Nilsen (gitár, ének) és Josh Kiggans (dob) alkotta bostoni trió 2025-ben stúdióba vonult a Grammy-díjas Charlie Musselwhite-tal, hogy közös lemezt rögzítsenek. A Blues Now című albumra többek között Elmore James, Junior Wells és Eddie Taylor dalait játszották fel, de helyet kapott két szerzemény Musselwhite nagyra értékelt, 1968-as bemutatkozó lemezéről, a Stand Back!-ről is. „Olyan dalokat próbáltunk találni, amelyekhez Charlie-nak köze volt, vagy olyan előadókat, akiket személyesen ismert Chicagóból, de olyanokat is, amelyek tetszettek nekünk, és úgy gondoltuk, hogy méltó módon tudjuk előadni őket” – nyilatkozta Stubbs az album kapcsán, majd így folytatta: „A GA-20 hangzása az ötvenes évek végének és a hatvanas évek elejének nyers Chicago blues stílusához áll közel, de nem akartuk egyszerűen újraalkotni a Stand Back!-et, csupán inspirációt akartunk meríteni belőle. Meg akartuk ragadni ennek a lemeznek a szellemiségét.”  A zenekar és Musselwhite élőben vették fel az albumot, szerették volna átadni az együtt játszó zenészek energiáját, de a pillanat tökéletlenségeit is meg akarták tartani. A szájharmonikás legenda huncut mosollyal az arcán mesélte: „Olyan jók vagyunk, hogy szándékosan kell hibáznunk. Minden zökkenőmentesen ment. Pofonegyszerű volt elkészíteni ezt a lemezt.” Az albumról már korábban két single, a Crazy Love és a Can’t Hold Out nyilvánosságra került, míg a harmadik kislemez, a I’ll Change My Style a napokban jött ki. A nótáról Matthew Stubbs a következőket mondta: „Ez egy szerelmes dal, amely elmossa a határokat a blues és a tradicionális country között, visszanyúlva a korai amerikai zene gyökereihez. Charlie Musselwhite és Jimmie Reed barátságát ünnepeljük egy dinamikus és lélekkel teli feldolgozásban.” A tíz szerzeményt tartalmazó Blues Now 2026. július 31-én a New West Records gondozásában jelenik meg.­


­


hoati


Lemez a Roomful of Blues egykori szaxofonosától
2026-06-23


Greg Piccolo több mint hat évtizede van a zenei pályán. A többszörös Blues Music Award-jelölt tenorszaxofonos első zenekarát tizenhárom esztendősen alapította. Huszonöt évet töltött a Roomful of Blues kürtszekciójának tagjaként, számos neves muzsikussal készített lemezt és/vagy lépett színpadra, köztük Steve Ray és Jimmie Vaughannal, Eric Claptonnal, Big Joe Turnerrel és Eddie ’Cleanhead’ Vinsonnal. 1994-ben megalapította a Heavy Juice nevű formációt, amely lehetővé tette számára, hogy művészi repertoárját bővítse és egy személyesebb zenei irányvonalat kövessen. Legújabb albuma, a Who Knows What The Future Holds a MoMojo Records gondozásában jelent meg. A legendás Terry Manning – aki a ZZ Top-tól Shania Twainig számos művésszel dolgozott együtt – által producált kiadványom Piccolo tudatosan énekesként és dalszerzőként lép előtérbe. A kiadatlan felvételekből összeállított lemez tizenegy dalt tartalmaz, melyek egy élet tapasztalatait tükrözik, megragadva az örömöt és a nehézségeket, a humort és a szívfájdalmat. „Ez az anyag az énekes-dalszerzői pályafutásomat mutatja be, és azokra a kiadatlan dalokra összpontosít, amelyeket az évek során írtam” – mondja Greg Piccolo. „Feltártam a saját archívumomat, és nagyon örülök, hogy most végre lehetőségem van megosztani ezeket. Remélem, hogy ti is ugyanannyi örömet leltek majd a hallgatásukban, mint amennyit nekem okozott, hogy eljuttathattam őket számotokra.” Manning közvetlenül azután, hogy elküldte az első keverést véleményezésre, elhunyt. A projekt befejezése így egyszerre vált kihívássá és tisztelgéssé: gondos erőfeszítéseket tettek Terry produceri látásmódjának megőrzésére, miközben az albumot a végső formájába hozták.

hoati


Friss album a szájharmonikás Jason Riccitől
2026-06-20


A szájharmonikás, énekes Jason Ricci a műfaj egyik legmeghatározóbb és leginnovatívabb alakja. Ricci gyermekként a punkért rajongott, tizennégy évesen énekesként csatlakozott egy punkzenekarhoz. Később anyja javaslatára szájharmonikára váltott, játékára Little Walter, Paul Butterfield, Pat Ramsey és Adam Gussow volt nagy hatással. 1995-ben szülővárosából, Portlandből Memphisbe költözött, ahol neve hamar ismerté vált blueskörökben. Nyert több rangos versenyt (Sonny Boy Blues Society Contest, Mars National Harmonica Contest), 2021-ben pedig Blues Music Awards-díjjal jutalmazták. Számos híresség lemezén közreműködött, saját albumokat 1995 óta készít. Friss lemeze, a 13 Hours a pályafutása legmerészebb és legváltozatosabb alkotása. A Gult Coast Records által kiadott lemez ­alapvetően a kitartásról szól – érzelmi, fizikai és lelki szempontból egyaránt. Az anyag minden szépítés és álszentség nélkül szembesít a kiégéssel, a függőséggel, a gyásszal és a túlélni akarással. A címadó nóta – amelyet a zenekar néhai tagja, John Perkins emlékére írtak, és amit Jason felesége, Kaitlin Dibble énekel – az album érzelmi középpontját képezi: egy szívszorító úti himnusz a veszteségről, a testvériségről és a zenészeket összekötő mérföldekről. A 13 Hours a louisianai Dockside Studiosban került feljátszásra Ricci zenekara, a The Bad Kind közreműködésével.­


hoati­


Kiadta második lemezét a kanadai Sherri Harding
2026-06-13


Sherri Harding kanadai énekesnő éveket töltött úton különböző zenekarokkal, a legkülönfélébb helyeken lépett fel az észak-nyugati területek füstös kocsmáitól kezdve boszniai és közel-keleti katonai bázisokig. 2016-ban lehetőséget kapott, hogy csatlakozzon a szülővárosa, Ottawa büszkeségének számító The Cooper Brothershez. Az együttes társalapítója, Richard Cooper a COVID19-világjárvány alatt elkezdett dalokat írni a részére, melyek Harding első szólóalbumán, a 2023-ban kiadott A Million Pieces-en voltak hallhatók. A nagy érdeklődéssel várt második lemeze Storyland címmel látott napvilágot. Bár az albumot Ottawában rögzítették, a bemutatkozó anyaghoz hasonlóan több szálon csatlakozik az alabamai Muscle Shoalshoz: a legendás Muscle Shoals-i gitáros, Kelvin Holly északra utazott, hogy részt vegyen a stúdiómunkálatokban, az ikonikus Muscle Shoals Horns fúvósszekció Alabamában rögzítette a saját szólamait, a Grammy-díjas hangmérnök, Jimmy Nutt pedig a Muscle Shoals-i The NuttHouse stúdióban keverte a lemezt.  A nótákat ismét Richard Cooper szerezte, aki a produceri feladatokat is ellátta. „Igazi élmény volt Richard Cooperrel együtt dolgozni a Storylanden. Zeneileg azonnal egy hullámhosszra kerültünk, és el sem mondhatom, mennyire boldog vagyok. Rengeteg tehetséges zenész és technikai szakember jött össze ezen az albumon a kanadai-amerikai határ mindkét oldaláról. Nagyon büszke vagyok erre a gyönyörű alkotásra, amit létrehoztunk” – mondja Sherri a felvételekről „Énekesként az a feladatom, hogy igaz érzelmeket közvetítsek, a Storyland pedig teret biztosított nekem erre. Ezek a dalok őszinte történetek, szívből énekelve. Minden egyes hazafelé vezető út szörnyű időben hajnali háromkor egy nem túl nagyszerű koncert után megérte, mert elvezetett idáig, ahol most tartok. Kétségkívül megfizettem a tanulópénzt, de egyetlen dolgot sem változtatnék meg.” Harding a lemez utolsó single-jén, a Through It All-on duettet énekel jóbarátjával, Jeff Rogersszel. A soul, a blues és az R&B stílusokat ötvöző Storylandet az Instant Replay Music adta ki.­
­


hoati


Új album a hazánkban is fellépő Danielle Nicole-tól
2026-05-30


Danielle Nicole zenei pályafutásának kezdetét egy tinédzserkori sorsfordító pillanatig vezeti vissza, amikor élőben látta Etta Jamest fellépni szülővárosában, Kansas Cityben. „A szüleim zenészek voltak, akik feldolgozásbandákban játszottak, így a zene mindig is a családom része volt – de egészen addig nem tudtam, hogy én is énekelni és fellépni akarok, amíg meg nem hallottam Ettát” – emlékezik vissza a pillanatra. Hírnevet a testvéreivel létrehozott Trampled Under Foot tagjaként szerzett, majd 2014-ben megalapította a Danielle Nicole Bandet. A tízszeres Blues Music Award-nyertes, egyszeres Grammy-jelölt basszusgitáros-énekes augusztus végén új albummal jelentkezik. A Forty Below Records gondozásában megjelenő Fireflies talán eddigi legszemélyesebb és zeneileg legmerészebb lemeze – egy nyers, mély érzelmekkel teli, élőben analóg szalagra rögzített anyag, amely a gyászt, az ellenállóképességet, az önmegvalósítást és az átalakulást járja körül a blues, soul, R&B és a roots zene gazdag keverékén keresztül. A Kansas Cityben rögzített lemez egy mélyen érzelmes életszakaszban született, miután Danielle elveszítette fivérét, Krist, aki egyben életre szóló barátja, zenésztársa és zenei alkotótársa is volt. Bár a gyász eleinte megnehezítette a dalok befejezését, Nicole új inspirációt talált a gitáros Brandon Millerrel és ­Jim Pugh billentyűssel való együttműködés során. „Minden album egy-egy korszak az életedben, amikor arról írsz, amin éppen keresztülmész” – magyarázza Nicole. „Amikor a bátyám elhunyt, még mindig sokat írtam, de a gyász megakadályozott abban, hogy befejezzem néhány dalomat. Nagy erőfeszítésembe került, hogy áttörjem ezeket a mentális gátakat.” A Fireflies első kislemeze a Tug of War, ami mindazoknak szól, akik már nem hajlandóak elfogadni egy egyoldalú kapcsolat feltételeit. Danielle Nicole a lemezbemutató turné során hazánkba is ellátogat, 2026. november 14-én Budapesten az Analog Music Hallban lép fel.­­

­


hoati


Új album a virginiai Chris O’Leary-től
2026-05-23


A szájharmonikás, énekes Chris O’Leary első zenei példaképe James Cotton volt, akit kisfiúként Muddy Waters Hard Again című albumán fedezett fel, később közeli barátok lettek. Mentoraként tekintett Levon Helmre, a The Band dobos-énekese meghívta zenekarába, a The Barn Burnersbe mint énekest. O’Leary az 1990-es évek óta zenél hivatásszerűen, sokak számára nevét csak a 2024-ben kiadott Hard Line tette ismerté, melyet az Alligator Records hozott forgalomba. Bár korábban már öt lemezt is megjelentetett kis kiadóknál, a neve még mindig „undergroundnak” számított, és dalszerzői tehetségét alig ismerte valaki. Chris kemény és kalandos életet élt, amit dalai tökéletesen tükröznek. Ezek témái a katonai élményektől (az öbölháború idején tengerészgyalogosként harcolt a Közel-Keleten) a viharos házasságokon át a nukleáris fegyverek őrzéséig terjednek. Új albuma, a Blue Collar július 10-én ismét a chicagói lemezcég gondozásában lát napvilágot. A kiadvány tizenegy saját, érzelmileg sokrétű nótát tartalmaz, melyekben O’Leary erőteljes szájharmonika-játéka és szívből jövő éneke dominál. A virginiai muzsikus szerint a dalok „mind személyesek, a való életből merítenek.” A Chicago blues, a memphisi soul és a New Orleans-i funk egyvelegét alkotó album első kislemeze, az őszinte és humoros Bad Decisions a napokban jelent meg egy videóklip kíséretében. „Évek óta írok a rossz döntéseimről, csakhogy ezúttal ez a dal címe is” – mondta Chris a single kapcsán.­


hoati


Átadták a Blues Music Awards díjakat
2026-05-08


Május 7-én 47. alkalommal adták át a Blues Music Awards díjait. A memphisi Renasant Convention Centerben ünnepélyes gála keretein belül huszonhat kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét. Az esemény legnagyobb nyertese a két-két díjban részesült D.K. Harrell, Derek Trucks, Tommy Castro és Danielle Nicole volt, de szobrot vihetett haza Doug MacLeod, Johnny Rawls, Buddy Guy és a norvég J.T.Lauritsen & The Buckshot Hunters is.



A díjazottak:

Acoustic Blues Album
Doug MacLeod: Between Somewhere And Goodbye

Acoustic Blues Artist
Kevin Burt

Album of the Year
D.K. Harrell: Talkin’ Heavy

B.B. King Entertainer of the Year
Ronnie Baker Brooks

Band of the Year
Tedeschi Trucks Band

Best Emerging Artist Album
Sean McDonald: Have Mercy!

Blues Rock Album
Blood Brothers: Help Yourself

Blues Rock Artist
Tommy Castro

Contemporary Blues Album
D.K. Harrell: Talkin’ Heavy

Contemporary Blues Female Artist
Danielle Nicole

Contemporary Blues Male Artist
Christone ’Kingfish’ Ingram

Instrumentalist – Bass
Scot Sutherland

Instrumentalist – Drums
Derrick D’Mar Martin

Instrumentalist – Guitar
Derek Trucks

Instrumentalist – Harmonica
Billy Branch

Instrumentalist – Horn
Trombone Shorty

Instrumentalist – Piano (Pinetop Perkins Piano Player)
Marcia Ball

Instrumentalist – Vocals
Danielle Nicole

Song of the Year
Tommy Castro & Christoffer Andersen: Can’t Catch A Break (Tommy Castro And The Painkillers: Closer To The Bone)

Soul Blues Album
Johnny Rawls: Make Them Dance

Soul Blues Female Artist
Thornetta Davis

Soul Blues Male Artist
Curtis Salgado

Traditional Blues Album
Buddy Guy: Ain’t Done With The Blues

Traditional Blues Female Artist (Koko Taylor Award)
Eden Brent

Traditional Blues Male Artist
John Primer

International Blues Album
J.T.Lauritsen & The Buckshot Hunters: Still Be Friends

hoati


Hét dalt rögzített a próbahelyén a debreceni csapat
2026-05-02


A The Blue Shift nevű zenekart lelkes blueskedvelők 2024-ben alapították Debrecenben. Számos koncerten találkozhatott velük a közönség, akár bluesesteken, akár a Made in Debrecen rendezvényein, de más városokban is megfordultak már. Azzal a szándékkal jöttek létre, hogy a bluesmuzsika minél több stílusát megszólaltassák, a repertoárjukban a műfaj ismert és kevésbé ismert klasszikusai találhatók meg. A közelmúltban a majdnem kétórás műsorukból félórás anyagot rögzítettek Factory Session 2026 címmel.  A felvétel az egykori Vagongyárban lévő próbahelyükön készült. Az együttest Petrov Miklós (gitár, ének), Bakota Zalán (gitár), Kerekes Attila (basszusgitár), Márton Géza (dob) és Héty Péter (szájharmonika) alkotja.

­
hoati


Elkészítette hatodik lemezét Ghalia Volt
2026-04-28


Ghalia Volt a nagyszülei által kedvelt flamenco dalokat és tradicionális spanyol zenét hallgatva nőtt fel. Ízlése innen fejlődött tovább, helyet szorítva a punk, a garázsrock és a psychobilly vad, gitárorientált világának. A rock & roll gyökereit kutatva fedezett fel olyan blueselőadókat, mint Skip James és J.B. Lenoir, ezzel megalapozva egy elismert dalszerzői karriert, amely a világ körüli turnékhoz vezette. A Belgiumban született, 2016-ban New Orleansban letelepedett Volt hatodik lemezét Burn the House Down címmel készítette el. A stúdióban élőben, két nap leforgása alatt rögzített album teljes mértékben tükrözi a rá hatást gyakorló zenei stílusok sokszínűségét: a bluest kiindulópontként használta egy olyan lemezhez, amely átlépi a határokat, és eltörli magát a műfaj fogalmát. „Az őszinteség mindig megérint engem” – mondta Ghalia. „Gyakran előfordul, hogy a zenekarok a rajongók kedvéért vagy azért szereznek zenét, hogy illeszkedjenek egy bizonyos műfajhoz. Úgy gondolom, hogy ha magadnak alkotsz – ha helyesnek érzed, ha jól érzed magad közben –, akkor az át is jön. Az emberek jobban fogják értékelni, mert valódi. Mert te vagy az.” Az album rögzítésében Volt mellett Brian Allen basszusgitáros, Chris Powell dobos és a gitáros JD Simo vett részt, ez utóbbi a produceri feladatokat is ellátta. A Simóval való közös munka lehetőséget adott Ghaliának a gyökereihez való visszatérésre, felvállalva azokat a karcos éleket, amelyek mindig is kedvenc zenéinek részét képezték. „Szeretem JD-t egy fotóshoz hasonlítani” – magyarázta. „Megragad egy pillanatot, egy energiát, és ezek a pillanatfelvételek állnak össze egy lemezzé. Minden dalból csak néhány felvételt készítettünk. Nyers, valódi és egyszerű. Minden a spontaneitásról és az érzésről szól.” A Burn the House Down május 15-én a német székhelyű Ruf Records gondozásában jelenik meg. A tizenegy számos lemezről már két single, a Ride és a Let Yo’ Hair Down nyilvánosságra került.

hoati


Megjelent Guto Konrad bemutatkozó albuma
2026-04-25


Guto Konrad, a mindössze huszonhárom éves brazil gitáros kiadta bemutatkozó lemezét. A Looking For Change a nyugtalanságból született, és abból a vágyból, hogy ezt az érzést valami kézzelfoghatóvá alakítsuk. A blues, rock és folk zenei irányzatokból merítve, Jimi Hendrix, Stevie Ray Vaughan, a Beatles és Neil Young zenei örökségét megidézve az album intenzív és érzelemgazdag hangzást teremt, amelyben a gitár kapja a főszerepet. A kilencszámos kiadvány különböző hangulatokat jár körül, különféle irányokba kalandozik anélkül, hogy elveszítené egységességét. Minden dalnak megvan a maga identitása, de együtt összefüggő narratívát alkotnak, egy történetet, amely apránként bontakozik ki. Konrad albumával Brazília-szerte turnézik, de még idén neves belga, holland és francia fesztiválokon is fellép.

hoati


Újabb válogatás a Bluestronica-sorozatból
2026-04-21


A holland Black & Tan Records februárban mutatta be Bluestronica nevű sorozatának első kiadványát, a Midnight Sessions című albumot. A sorozat harmadik válogatáslemeze az Electric Delta Beats, amely a hagyományos blueséneket és gitárjátékot ötvözi az elektronikus és hiphop zenei elemekkel. Az eredmény megőrzi az eredeti dalok hangulatát, ugyanakkor modernebb, ritmikusabb kontextusba helyezi őket. A kiadvány olyan előadók dalait és remixeit tartalmazza, mint Big George Jackson, Byther Smith, miXendorp, az ElectroBluesSociety, Rivherside, Jimmy Reiter, a Blu ACiD, Boo Boo Davis, Doug MacLeod és a hazai Mississippi Big Beat, akik Magyarországon egyedüli zenekarként próbálták meghonosítani az electro nu blues műfaját.


hoati


Boogie Beasts – lemez dupla jubileum alkalmából
2026-04-18


A belga Boogie Beasts idén tizenöt éve, hogy megalakult. Az idei esztendő egyben R.L. Burnside, a North Mississippi Hill Country blueslegenda születésének 100. évfordulója is, aki a zenekar egyik legnagyobb inspirációja. E két mérföldkő alkalmából az alternatív blues-rock együttes vadonatúj nagylemezt adott ki. A Don’t Be So Mean! az Atlanti-óceán mindkét partjáról származó, Burnside és a Hill Country blues iránt mély szeretettel viseltető zenészeket hozott össze. Az albumon vendégzenészként közreműködik Burnside fia, Duwayne, egykori zenésztársa és tanítványa, Kenny Brown, valamint Luther Dickinson (North Mississippi Allstars, ex-The Black Crowes), ők valamennyien egykor egy színpadon álltak a Mississippi államban született gitárossal. A stúdiómunkálatokban részt vett még a philadelphiai G. Love, az európai muzsikusok közül pedig Pablo van de Poel, a holland pszichedelikus rock trió, a DeWolff tagja és a belga Cedric Maes (The Sore Losers, The Sha-La-Lees). A tizenegy szerzeményt felvonultató Don’t Be So Mean! a Naked Records gondozásában látott napvilágot.­


hoati


Instrumentális album a Grammy-jelölt Rick Vitótól
2026-04-16


Rick Vito neve sokak számára leginkább a Fleetwood Mac tagjaként vált ismertté, de az anyai nagyapja révén magyar származású gitáros együtt játszott még többek között Bonnie Raitt-tel, John Mayall-lal, Albert Collinsszal, John Prine-nal, Delbert McClintonnal és Maria Muldaurral is. Mick Fleetwooddal 2008-ban közösen alakították meg a Mick Fleetwood Bandet, a 2010-es lemezüket, a Blue Againt Grammy-díjra jelölték Best Traditional Blues Album kategóriában. Vito 1992 óta készít szólólemezeket, az új albuma Slidemaster címmel április elején jelent meg. A MoMojo Records gondozásában kiadott anyag csakis instrumentális felvételeket tartalmaz. „Már évek óta kérdezik a barátaim: »Mikor adsz ki egy instrumentális albumot?« Mivel az elmúlt években több instrumentális dalt vettem fel, végül úgy döntöttem, hogy pontosan ezt­ teszem” – mondta Vito, majd így folytatta. „Tudomásom szerint nem sok slide gitár instrumentális album jelent meg, és ebből jött az ötlet az új kiadványomhoz, a Slidemasterhez. Az új nótákat a korábbi lemezeim néhány kedvenc számával párosítottam, ami egy lélekkel teli, kizárólag instrumentális slide gitár dalokból álló gyűjteményt eredményezett. Ez az album több évnyi munka eredménye, és remélem, ti is annyira meg fogjátok szeretni, amennyire én.” A néhány éve Nashville-ben rögzített Vegas Jump című nótához videóklip is készült. A klipben szerették volna megörökíteni a régi Las Vegas néhány vidám és izgalmas pillanatát, ahol Vito először 1973-ban járt, és amelyet háttérként használtak a számhoz. A videót a tucsoni filmrendező, Josh Dragotta rendezte, akinek tökéletesen sikerült életre keltenie Rick Vito vízióját.­


hoati