Archívum
Blues est Székesfehérváron
2018-05-30 | koncertajánló
Egy igazi zenei csemegének ad otthont június 9-én a székesfehérvári Ikon Club. Magyarországon az aktív blues zenekarok közül csak nagyon kevesen játszanak tisztán tradicionális bluest. Ebből a merítésből két zenekar is fellép a koronázó városban, a tavaly újjáéledt Dr. Valter and the Lawbreakers, illetve a székesfehérvári Hangover Porch Zombies.
Dr. Valter and the Lawbreakers
Az 1992-ben alakult négylemezes formáció repertoárján a blues műfaj minden árnyalatát meg lehet találni: az archaikus és a városi bluest éppúgy, mint a tájjellegű válfajokat. Igazi különlegesség, hogy bőgő helyett tuba szólal meg, illetve számos, idehaza unikumnak számító hangszert - vörcsök (kazoo), hat húros gitár-bendzsó, mosódeszka, kanna - is használnak.
A zenekar tagjai:
Csonka Valter – ének, vokál, vörcsök, taps
Gál Csaba (Boogie) – akusztikus gitár, dobro gitár, hathúros banjo, ének, vokál
Bényei Tibor – tuba, jug
https://www.facebook.com/drvalterandthelawbreakers
Hangover Porch Zombies
A székesfehérvári zenekar 2017-ben alakult. Műsorukban klasszikus blues, bluegrass, country és swing dallamok szólalnak meg, de mindent kicsit a saját szájuk íze szerint alakítanak.
A zenekar tagjai:
Benke András (Buddy) – nagybőgő, basszusgitár
Békefi Róbert – gitár, dobro gitár, ukulele
Rechner Balázs (Uncle Ben) – gitár, banjo, szájharmonika, vokál
Szél László – ének, szájharmonika, washboard, kazoo, autoharp
http://hopz.hu
https://www.facebook.com/hopzband
Az Ikon CLub elérhetőségei:
Székesfehérvár, Fürdősor 1.
https://www.facebook.com/ikon.club.fehervar
Belépő: 1000 Ft, a jegyek a koncertek napján, a helyszínen vásárolhatók.
Dr. Valter and the Lawbreakers
Az 1992-ben alakult négylemezes formáció repertoárján a blues műfaj minden árnyalatát meg lehet találni: az archaikus és a városi bluest éppúgy, mint a tájjellegű válfajokat. Igazi különlegesség, hogy bőgő helyett tuba szólal meg, illetve számos, idehaza unikumnak számító hangszert - vörcsök (kazoo), hat húros gitár-bendzsó, mosódeszka, kanna - is használnak.
A zenekar tagjai:
Csonka Valter – ének, vokál, vörcsök, taps
Gál Csaba (Boogie) – akusztikus gitár, dobro gitár, hathúros banjo, ének, vokál
Bényei Tibor – tuba, jug
https://www.facebook.com/drvalterandthelawbreakers
Hangover Porch Zombies
A székesfehérvári zenekar 2017-ben alakult. Műsorukban klasszikus blues, bluegrass, country és swing dallamok szólalnak meg, de mindent kicsit a saját szájuk íze szerint alakítanak.
A zenekar tagjai:
Benke András (Buddy) – nagybőgő, basszusgitár
Békefi Róbert – gitár, dobro gitár, ukulele
Rechner Balázs (Uncle Ben) – gitár, banjo, szájharmonika, vokál
Szél László – ének, szájharmonika, washboard, kazoo, autoharp
http://hopz.hu
https://www.facebook.com/hopzband
Az Ikon CLub elérhetőségei:
Székesfehérvár, Fürdősor 1.
https://www.facebook.com/ikon.club.fehervar
Belépő: 1000 Ft, a jegyek a koncertek napján, a helyszínen vásárolhatók.
Félszáz gyertya Lábszky Olivér tortáján
2018-05-22 | beszélgetések
Néhány hete jubileumi nagykoncerttel ünnepelte 50. születésnapját a Felvidék karizmatikus énekes-dalszövegírója, a História nevű blues-rock csapat frontembere, a naszvadi Lábszky Olivér. Különös, hogy a zenéléssel aktívabban csak 40 éves kora táján kezdett el foglalkozni, ennek ellenére 12 év zenei terméséből bőven válogathatott a jubileumra.Két évtized alatt több albumnyi dalszöveg és töredék halmozódott fel a fiókodban. Olyan is akad, amit az eddig egyetlen szlovákiai magyar félvér íróval, az 1989-ben tragikus körülmények között elhunyt Kenya Palival azaz Pálovics Lászlóval közösen kezdtél írni. De volt, hogy Győry Attila is ott sündörgött. Ekkor, vagyis a szoci utolsó hónapjaiban, szöktél át az osztrák határon, s emiatt politikai fogoly lettél volna, ha elkapnak...
Jó társaság zenélgetett a naszvadi kultúrház pincéjében. Egyszer egy üveg vodka kíséretében lementem hozzájuk. Kissé letörve próbáltak, mert éppen távozni készült az énekes lány, de már az átalakulásról beszélgettek. Ekkor felajánlottam, ha akarják, írok nekik pár dalt, sőt van néhány szövegsablon a fiókom mélyén. A banda következő próbájára jött is két dalszöveg. Letettem az asztalra, olvasgatták, elemezgették. Aztán valaki megjegyezte: „ha ilyen hülye szöveget írtál, énekeld is el”. Itt kezdődött a zenekarosdim. Aztán jöttek – és jönnek a mai napig – az új és a fiókom mélyén lapuló dalok is. Kenyával gyakran üldögéltünk a pozsonyi Mamut sörözőben vagy a Gemer nevű kocsmában, és aki ismerte, sokszor láthatta őt Irodalmi Szemlével a hóna alatt érkezni. Amikor nála volt a Szemle, tudtuk, hogy találunk benne Kenyától valamit. Néha vitáztunk az írásain, néha csendesen beleolvasgattunk, időnként magam is előhúztam az általam írt verset (vagy inkább dalszöveget), odatoltam elé, és vártam a reakciót. Volt, hogy egyből énekelni kezdtünk, és sokszor egészen nagy csoportokba verődve, sörözgetve szórakoztattuk magunkat. Amikor megérkezett Süne (Győry Attila), mindig történnie kellett valaminek. Neki is akkoriban jelentek meg az első novellái, főleg az Irodalmi Szemlében. Nagyszerű időszak volt. Ez időben kaptam meg a második, halasztás nélküli sorozásomat. Be is soroztak, méghozzá a lehető legtávolabbi helyre a lakhelyemtől. Nem mintha ez számított volna, de sokszor mondtam, hogy ezeknek egy percet sem katonáskodom, és csak a megfelelő alkalomra vártam, hogy dobbanthassak. Emigráltam is, Nyugaton gyűjtöttem az élményeket, kalandoztam Ausztriától Franciaországig, de lassan elfelejtettem a filmekből látott nyugati, amerikai álom utáni vágyakozásom. Bármennyit is csavarogtam, miközben az ausztráliai kivándorlásomra vártam, mindig eszembe jutottak a hazai emlékeim is. Egyre jobban közeledett a „bolsevikok? bukásának ideje, és tudtam, ha ez bekövetkezik, akkor hazatérek. Megtörtént, s mivel változott a rendszer, már nem kellett attól tartanom, hogy megbüntetnek.
10 év alatt egy demót, 3 stúdióalbumot és egy akusztikus koncertlemezt adtatok ki a História zenekarral. Továbbá egy komplett stúdióanyag mesterszalagja jogi viták miatt kiadatlanul hever egy magyarországi kiadó polcán, és hamarosan kijön egy új lemez is, valamint – párhuzamosan vele – a szülinapi koncerted anyaga. Ezenkívül van jó pár kiadatlan felvételetek, Ágh Attilával megírtad a sikeres Felvidék himnusza című dalt, és nem olyan régen megalakítottad a MaO JAM-et. Tehát nem lazsáltál, alaposan bepótoltad az aránylag kései indulást, s a Harmónia-díj ötletéről még nem is beszéltünk. Hogy fért bele mindez bő tíz évbe?
Lendületbe jöttünk, koncerteztünk, és alkottunk. Elég gyorsan eljutottunk három nagylemezig, persze el-elkövettünk hibákat, például nem figyeltünk eléggé a hangzásra, nem cizelláltuk meg a dalokat, ahogyan azt most tennénk, ennek ellenére elfogadták, a közönségünk pedig énekli. A História új lemeze pontosan május 19-én jelenik meg hivatalosan. A komáromi RÉV-ben tartunk egy ünnepi bemutatót és koncertet. A szólólemezem is megérkezett a stúdióból, s irány a lemezgyár... A napokban van egy éve, hogy elkezdtünk a MaO JAM-mel koncertezni. Ez egy akusztikus kis duó, amellyel a régebben és újonnan írt dalokat adjuk elő.
Amikor a kérdéseimre válaszolsz, épp a Los Angeles felé tartó repülőn ülsz vagy már megérkeztél Amerikába. Honnan jött a meghívás, és mit adtok elő az Újvilágban?
A repülőn sikerült beleolvasnom a kérdéseidbe, aztán telefonon el is meséltem, hogy Amszterdamban embercsempésznek néztek a túlbuzgó stewardessek, majd egy csomó rendőr és titkos ügynök várt a terminál bejáratánál. A Magtár nevű klub meghívására érkeztünk Los Angelesbe, de természetesen más klubokkal is felvettük a kapcsolatot, hiszen főleg a kapcsolatépítés miatt inultunk el a nagyvilágba. Jó volt ott koncertezni, mert egészen új közönség előtt játszhattunk a számomra, számunkra ismeretlenben.
Ha tömören kell megfogalmaznod, mit üzennek a dalszövegeid, a zenéid a szlovákiai magyaroknak, és mit üzensz te magad nekik? Vajon másoknak is ugyanazt üzenik?
Az amerikai utam alatt is megíródott bennem egy lemeznyi anyag, és ezek a dalok főleg élménybeszámoló-szerűek lesznek, de írok a mindennapokról, a nő-férfi kapcsolatról, néha vidám szövegstílusban, néha komolyan értelmezve a mondanivalót. A rock and roll szabad, formálható és mindenkié. Mindenki használja úgy, ahogyan szereti, ez is az én üzenetem.
Lacza Gergely
Az interjú a szlovákiai MAGYAR7 c. hetilap múlt heti számában jelent meg.
A Kobuci Kertben ad koncertet a Jambalaya
2018-05-17 | koncertajánló
Jambalaya
2018. május 22.
Budapest, Kobuci Kert
A Jambalaya hazánk első számú New Orleans-i zenét játszó zenekara. A 2005-ös megalakulásuk óta öt önálló lemezt jelentettek meg, külföldi turnék keretein belül bejárták Európát, munkájukat Gundel Művészeti Díjjal jutalmazták. Műsoruk igazi amerikai ihletésű show, mely az energikus élő koncertek alkalmával nyeri meg hallgatóit. Idén a 2017-ben kiadott Live Session albumukat mutatják be Európa- és országszerte. Az együttes május 22-én a Kobuci Kertben lép színpadra. Az esten dalbemutatóra is készülnek, hiszen a készülő stúdiólemezük néhány vadonatúj dalát is hallhatják majd az érdeklődők.
A zenekar tagjai: Nemes Zoltán - ének, zongora, Bellák Miklós – gitár, Sóvári Tamás - trombita, Albert Zoltán - szaxofonok, Varga Laca - basszusgitár, Szabó Tamás - dobok
Vendégek: Monori Gabriella és Pintér Mónika - ének
Belépő: elővételben 1000 Ft, a koncert napján 1500 Ft. Az elővételes jegyek csak az online rendszeren keresztül kaphatóak, normál jegyek a koncertek napján, a helyszínen.
hoati
2018. május 22.
Budapest, Kobuci Kert
A Jambalaya hazánk első számú New Orleans-i zenét játszó zenekara. A 2005-ös megalakulásuk óta öt önálló lemezt jelentettek meg, külföldi turnék keretein belül bejárták Európát, munkájukat Gundel Művészeti Díjjal jutalmazták. Műsoruk igazi amerikai ihletésű show, mely az energikus élő koncertek alkalmával nyeri meg hallgatóit. Idén a 2017-ben kiadott Live Session albumukat mutatják be Európa- és országszerte. Az együttes május 22-én a Kobuci Kertben lép színpadra. Az esten dalbemutatóra is készülnek, hiszen a készülő stúdiólemezük néhány vadonatúj dalát is hallhatják majd az érdeklődők.
A zenekar tagjai: Nemes Zoltán - ének, zongora, Bellák Miklós – gitár, Sóvári Tamás - trombita, Albert Zoltán - szaxofonok, Varga Laca - basszusgitár, Szabó Tamás - dobok
Vendégek: Monori Gabriella és Pintér Mónika - ének
Belépő: elővételben 1000 Ft, a koncert napján 1500 Ft. Az elővételes jegyek csak az online rendszeren keresztül kaphatóak, normál jegyek a koncertek napján, a helyszínen.
hoati
Sopronból hódít a The Blues Brothers
2018-05-14 | hír
Országos és nemzetközi érdeklődés veszi körül a The Blues Brothers – The Hungarian Show című produkciót a Soproni Petőfi Színházban. Hazai és külföldi turné előtt állhat a stáb, a megállapodások körvonalazódnak. A leghűségesebb városban május 18-án bérletszünetben látható az előadás, a hónap végén pedig búcsúzik a helyi közönségtől a csapat.A produkció jogtulajdonosainak képviselői elragadtatással nyilatkoztak az egyedülálló, Broadway-t időző látványvilággal, elkápráztató világítástechnikai megoldásokkal és magas színvonalú zenei parádéval elkészült soproni koncert showról. Neves producer is érdeklődik az előadás iránt, a darab nem csak itthoni, hanem németországi karrier előtt áll. A Feke Pál és Serbán Attila rendező, művészeti vezető, főszereplő kettős irányításával készült nagyszabású előadásban mozis részek, soproni légifelvételek és videografikai megoldások láthatók. A díszlet Tóth Kázmér munkája, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A világszintű fényparádé Madarász János ’Madár’, az ország kiemelkedő világítástervezőjének a nevéhez köthető.
A történet szerint a blues-testvérek világ körüli turnéjuk egyik állomásaként érkeznek meg Sopronba, s mivel nem várja őket senki, egy oldalkocsis motorral, vicces helyzetek közben jutnak el a színházig. Itt aztán két órát kapnak, hogy előadják műsorukat, mert jön értük a rendőrség. A keretjátékok megírásában Szente Vajk volt a segítségükre. A koncerten fúvósokkal megerősített kilenctagú zenekar játszik, köztük Gyenes Béla, Barry White egykori szaxofonosa, akinek jelentős számú lemez őrzi fergeteges játékát. A vokálban szintén országos hírű énekesnők, Czerovszky Henriett és Vincze-Fekete Vera erősítik a dalokat. Jónás Andrea és Tóth Vera felváltva énekli Aretha Franklin két nagy slágerét, a Sopron Balett tagjai Túri Lajos koreográfiáira pedig új arcukat megmutatva lepik meg a közönséget.
hoati
Átadták a Blues Music Awards díjait
2018-05-11 | hír
Tegnap átadták a 39. Blues Music Awards díjait. A memphis-i Cook Convention Centerben ünnepélyes gála keretein belül huszonhat kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét. Taj Mahal és Keb’ Mo’ együttműködése két díjat eredményezett, de a két kiváló muzsikus külön-külön is kapott szobrot, míg Rick Estrin három díjat vihetett haza.
A díjazottak:
Acoustic Album
Doug MacLeod: Break The Chain
Acoustic Artist
Taj Mahal
Album
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
B.B. King Entertainer
Taj Mahal
Band
Rick Estrin & The Nightcats
Best Emerging Artist Album
Southern Avenue: Southern Avenue
Contemporary Blues Album
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Contemporary Blues Female Artist
Samantha Fish
Contemporary Blues Male Artist
Keb' Mo'
Historical Album
Luther Allison: A Legend Never Dies (Ruf Records)
Instrumentalist - Bass
Michael ’Mudcat’ Ward
Instrumentalist - Drums
Tony Braunagel
Instrumentalist - Guitar
Ronnie Earl
Instrumentalist - Harmonica
Jason Ricci
Instrumentalist - Horn
Trombone Shorty
Pinetop Perkins Piano Player
Victor Wainright
Instrumentalist - Vocals
Beth Hart
Rock Blues Album
Walter Trout: We're All In This Together
Rock Blues Artist
Mike Zito
Song
Rick Estrin: The Blues Ain't Going Nowhere (Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland)
Soul Blues Album
Robert Cray & Hi Rhythm: Robert Cray & Hi Rhythm
Soul Blues Female Artist
Mavis Staples
Soul Blues Male Artist
Curtis Salgado
Traditional Blues Album
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Traditional Blues Female Artist
Ruthie Foster
Traditional Blues Male Artist
Rick Estrin
hoati
A díjazottak:
Acoustic Album
Doug MacLeod: Break The Chain
Acoustic Artist
Taj Mahal
Album
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
B.B. King Entertainer
Taj Mahal
Band
Rick Estrin & The Nightcats
Best Emerging Artist AlbumSouthern Avenue: Southern Avenue
Contemporary Blues Album
Taj Mahal & Keb’ Mo’: TajMo
Contemporary Blues Female Artist
Samantha Fish
Contemporary Blues Male Artist
Keb' Mo'
Historical Album
Luther Allison: A Legend Never Dies (Ruf Records)
Instrumentalist - Bass
Michael ’Mudcat’ Ward
Instrumentalist - Drums
Tony Braunagel
Instrumentalist - Guitar
Ronnie Earl
Instrumentalist - Harmonica
Jason Ricci
Instrumentalist - Horn
Trombone Shorty
Pinetop Perkins Piano Player
Victor Wainright
Instrumentalist - Vocals
Beth Hart
Rock Blues AlbumWalter Trout: We're All In This Together
Rock Blues Artist
Mike Zito
Song
Rick Estrin: The Blues Ain't Going Nowhere (Rick Estrin & The Nightcats: Groovin' In Greaseland)
Soul Blues Album
Robert Cray & Hi Rhythm: Robert Cray & Hi Rhythm
Soul Blues Female Artist
Mavis Staples
Soul Blues Male Artist
Curtis Salgado
Traditional Blues Album
Monster Mike Welch And Mike Ledbetter: Right Place, Right Time
Traditional Blues Female Artist
Ruthie Foster
Traditional Blues Male Artist
Rick Estrin
hoati
25 év blues – Homesick Mac és a Rambling Blues Trio koncertje
2018-05-05 | koncertajánló
Király Vajk gitáron, kazoo-n és ukulelén játszik. Gitárosként a finger picking és a slide technikák híve. Legfőbb inspirációja, később mentora a jugoszláv születésű, hazánkban többször megfordult Homesick Mac volt, akinek tanácsára kezdett el koncertezni. Első fellépését 25 éve adta, a negyedszázados évfordulót közös zenéléssel ünneplik meg.
A szabadkai születésű fingerstyle–slide gitáros, Macan, azaz Homesick Mac hosszú ideje már Svédországban él. Ugyan sohasem tette be a lábát az Egyesült Államokba, de a gitárjátéka alapján akár dél-kaliforniai származású is lehetne. Kelet-Európa egyik legjelentősebb akusztikus blues gitárosaként, energikus, pontos és élettel teli játékstílusával kitűnően idézi fel a korai blues és country blues stílusvilágát. Néhány név, akikkel együtt játszott az elmúlt 35 esztendőben: Lousiana Red, Sam Mitchell, John Hammond és Johnny Mars. Szerbiai zenekara, a legendás Blues Trio („The smallest trio in the world”, miután Pera Joe szájharmonikással ketten vannak) többek között már a zentai Mojo Club 1991-es nyitóbuliján is fellépett. Király Vajk 1992-ben találkozott Macannal egy szegedi koncertjén, aminek következtében véglegesen megfertőződött a blues-zal. Ezért kerülhetett sor 1993. május 14-én első fellépésére, kereken 25 évvel ezelőtt. Király a szép jubileumnak az ünneplésére meghívta Homesick Mac-et, nem csak a visszatekintés vagy nosztalgiázás miatt, hanem hogy igazán jól induljon a következő negyedszázad is. A szegedi Hungi Vigadóban május 14-én tartandó esten fellép még a Rambling Blues. A zenekart Vajk 1994-ben hozta létre, 1996-ban alakult ki a jelenleg is rendszeresen koncertező felállás Hrabovszky Tamással és Szabó Csabával.
Az alábbi beszélgetés Király Vajk pályafutása 20. évfordulója kapcsán 2013-ban jelent meg a Rockinformban. Az interjút Szibilla készítette.
Sok zenekar nagy csinnadrattával ünnepli meg az évfordulóit, de talán még több olyan klubzenekar létezik, akik az élőzene „napszámosaiként” csak csendben teszik a dolgukat... Király Vajkról, a Rambling Blues Trio frontemberéről régóta tudok, mintha mindig is jelen lett volna a hazai blueséletben, de csak véletlenül értesültem arról, hogy egy igen figyelemreméltó évfordulója érkezett el idén. A szegedi bluesman anno a 20-30-as évek tradicionális blues dalaival kezdett koncertezni. Merész vállalkozás volt ez akkor is, hiszen az akusztikus blues tipikus rétegzene. Vajk ennek ellenére kitartott álma mellett: a kezdetektől napjainkig 1160 koncert, 130 város, és 9 ország áll már mögötte. Időközben eltelt húsz év, de még mindig az élő, akusztikus gitárzene a mindene.
A szüleid is zenészek, így gondolom eleve nem állt olyan távol tőled a zene szeretete.
Szüleim a Szegedi Szimfonikus Zenekar alapító tagjai voltak, édesapám vadászkürtön, míg édesanyám hegedűn muzsikál. Zenei iskolába jártam, illetve zongorán és vadászkürtön is tanultam gyermekkoromban, aztán a gimnáziumi években belépett a gitár az életembe. 1991-ben kaptam egy felvételt három blues dallal, és alig akartam elhinni, hogy ezt egy ember játssza: ekkor ismerkedtem meg a finger picking technikával. A mérföldkő ezután Homesick
Mac 1992-es szegedi koncertje volt, ahol összebarátkoztunk – azóta is tartjuk a kapcsolatot –, és ő tanácsolta nekem, hogy játsszak emberek előtt, ne csak otthon. Így történt, hogy 1993 májusában, 19 évesen alig félórás műsorral már felléptem a szegedi Mojo Klubban. Ettől kezdve úgymond folyamatosan színpadon vagyok. Eleinte szólóban, majd később csatlakozott Hrabovszky Tamás szájharmonikás barátom, végül 1996-ban, Szabó Csaba dobos csatlakozásával alakult ki a ma is változatlan trió formáció. Igen, 17 éve...
A Rambling repertoárja milyen szempontok alapján alakult ki?
Miután a 20-as, 30-as években rengeteg szuper blues dal született, amellett tettem le a voksomat, hogy saját dalok helyett ezeket ismertessem meg a nagyközönséggel, persze kicsit feldolgozva, „ramblingesítve”. Ez egy „Mission from God”, ugye a Blues Brothers című film után szabadon. A blues sokszínűségét szerettem volna megismertetni a nagyközönséggel, ugyanis Magyarországon a 90-es években sok ember számára a blues kizárólag a Hobo Blues Band zenéjét jelentette, ami persze nagyszerű muzsika, de a blues jóval sokrétűbb műfaj. Amint tudjuk, a legtöbb mai zene gyökerét ehhez lehet visszavezetni.
Akik ismernek, jól tudják, hogy hangszerekkel is foglalkozol. Hogy indult ez az érdeklődés az életedben?
Rainer Wöffler nevű német blues gitáros barátomhoz az 1990-es évek közepétől rendszeresen kilátogattam Münchenbe utcazenélni, valamint hatalmas blues-gyűjteményéből kazettákra másolgatni a „kincseket”. Egy alkalommal meglátogattam a munkahelyén, egy hangszer nagykereskedésnél, ahol azonnal alkalmam is nyílt besegíteni egy érkező konténer kipakolásánál. Kipróbálva az érkezett gitárokat, rájöttem, hogy ezekre igencsak lenne igény Magyarországon is. A következő hetekben nappal ott dolgoztam és figyeltem, este meg az utcán zenéltem. Amikor hazajöttem, rögtön nekiláttam itthon is a munkának, a vállalkozásom felépítésének. Jelenleg a Forte Music Hangszernagykerrel közel 20 márka kizárólagos hazai képviseletét látjuk el. Egy kis érdekesség, hogy egy jókor, jó helyen elcsípett megjegyzésből kiindulva, másféléves előkészítés, tesztelés után, 2001-ben elkezdtem gitár-rezonátorokat gyártatni, amik olyan jó minőségűre sikeredtek, hogy a mai napig rendszeresen exportálom azokat Németországba, az USA-ba, de a legnagyobb mennyiséget Kínába. Fantasztikus érzés, nagy büszkeség meglátni az általunk készített rezonátorokat a legkülönbözőbb márkájú rezonátoros hangszerekben, amelyek a világ legtávolabbi csücskeibe is eljutnak.
Gratulálok! Mielőtt befejeznénk, kérlek mesélj egy másik projektedről, a Blues B.R.Others Show-ról!
2000-ben, egy felkérésnek eleget téve hoztuk össze a Blues B.R.Others bandát szegedi blues zenész barátokkal, a szilveszteri Álomalapítás rendezvényre, ami a Dóm téri nagyszínpadon került bemutatásra – a fellépők közül egyedül mi játszottunk élőben. Ennek a show-nak olyan kedvező fogadtatása volt, hogy végül úgy döntöttünk, folytatjuk. Így is lett, a mai napig működik a csapat, bár a nagy létszám miatt ritkábbak a fellépések. 2005-ben egy koncert DVD-t is kiadtunk, a beszédes Egy koncert címmel.
Jövőbeli terveid?
Simán el tudom képzelni magam nyugdíjasként is a színpadon, azaz a zenélés megmarad, amíg meg tudom emelni a gitárt. Vagy ha a kezembe teszik. A Rambling Blues Triónál elég szép repertoár állt fel az évek során, de nagyon régóta tervezzük azt is, hogy magyar nyelven is előadunk több dalt, és persze folyamatosan igyekszünk kicsit újítani a hangzásunkon. A Ramblinggel 2000-ben készítettünk Tissassippi címmel egy lemezt, azóta nem készült új, de már igencsak érik... Ha összeáll az új műsor, azt mindenképpen lemezre vetjük.
hoati
A szabadkai születésű fingerstyle–slide gitáros, Macan, azaz Homesick Mac hosszú ideje már Svédországban él. Ugyan sohasem tette be a lábát az Egyesült Államokba, de a gitárjátéka alapján akár dél-kaliforniai származású is lehetne. Kelet-Európa egyik legjelentősebb akusztikus blues gitárosaként, energikus, pontos és élettel teli játékstílusával kitűnően idézi fel a korai blues és country blues stílusvilágát. Néhány név, akikkel együtt játszott az elmúlt 35 esztendőben: Lousiana Red, Sam Mitchell, John Hammond és Johnny Mars. Szerbiai zenekara, a legendás Blues Trio („The smallest trio in the world”, miután Pera Joe szájharmonikással ketten vannak) többek között már a zentai Mojo Club 1991-es nyitóbuliján is fellépett. Király Vajk 1992-ben találkozott Macannal egy szegedi koncertjén, aminek következtében véglegesen megfertőződött a blues-zal. Ezért kerülhetett sor 1993. május 14-én első fellépésére, kereken 25 évvel ezelőtt. Király a szép jubileumnak az ünneplésére meghívta Homesick Mac-et, nem csak a visszatekintés vagy nosztalgiázás miatt, hanem hogy igazán jól induljon a következő negyedszázad is. A szegedi Hungi Vigadóban május 14-én tartandó esten fellép még a Rambling Blues. A zenekart Vajk 1994-ben hozta létre, 1996-ban alakult ki a jelenleg is rendszeresen koncertező felállás Hrabovszky Tamással és Szabó Csabával.
Az alábbi beszélgetés Király Vajk pályafutása 20. évfordulója kapcsán 2013-ban jelent meg a Rockinformban. Az interjút Szibilla készítette.
Sok zenekar nagy csinnadrattával ünnepli meg az évfordulóit, de talán még több olyan klubzenekar létezik, akik az élőzene „napszámosaiként” csak csendben teszik a dolgukat... Király Vajkról, a Rambling Blues Trio frontemberéről régóta tudok, mintha mindig is jelen lett volna a hazai blueséletben, de csak véletlenül értesültem arról, hogy egy igen figyelemreméltó évfordulója érkezett el idén. A szegedi bluesman anno a 20-30-as évek tradicionális blues dalaival kezdett koncertezni. Merész vállalkozás volt ez akkor is, hiszen az akusztikus blues tipikus rétegzene. Vajk ennek ellenére kitartott álma mellett: a kezdetektől napjainkig 1160 koncert, 130 város, és 9 ország áll már mögötte. Időközben eltelt húsz év, de még mindig az élő, akusztikus gitárzene a mindene.
A szüleid is zenészek, így gondolom eleve nem állt olyan távol tőled a zene szeretete.
Szüleim a Szegedi Szimfonikus Zenekar alapító tagjai voltak, édesapám vadászkürtön, míg édesanyám hegedűn muzsikál. Zenei iskolába jártam, illetve zongorán és vadászkürtön is tanultam gyermekkoromban, aztán a gimnáziumi években belépett a gitár az életembe. 1991-ben kaptam egy felvételt három blues dallal, és alig akartam elhinni, hogy ezt egy ember játssza: ekkor ismerkedtem meg a finger picking technikával. A mérföldkő ezután Homesick
Mac 1992-es szegedi koncertje volt, ahol összebarátkoztunk – azóta is tartjuk a kapcsolatot –, és ő tanácsolta nekem, hogy játsszak emberek előtt, ne csak otthon. Így történt, hogy 1993 májusában, 19 évesen alig félórás műsorral már felléptem a szegedi Mojo Klubban. Ettől kezdve úgymond folyamatosan színpadon vagyok. Eleinte szólóban, majd később csatlakozott Hrabovszky Tamás szájharmonikás barátom, végül 1996-ban, Szabó Csaba dobos csatlakozásával alakult ki a ma is változatlan trió formáció. Igen, 17 éve...
A Rambling repertoárja milyen szempontok alapján alakult ki?
Miután a 20-as, 30-as években rengeteg szuper blues dal született, amellett tettem le a voksomat, hogy saját dalok helyett ezeket ismertessem meg a nagyközönséggel, persze kicsit feldolgozva, „ramblingesítve”. Ez egy „Mission from God”, ugye a Blues Brothers című film után szabadon. A blues sokszínűségét szerettem volna megismertetni a nagyközönséggel, ugyanis Magyarországon a 90-es években sok ember számára a blues kizárólag a Hobo Blues Band zenéjét jelentette, ami persze nagyszerű muzsika, de a blues jóval sokrétűbb műfaj. Amint tudjuk, a legtöbb mai zene gyökerét ehhez lehet visszavezetni.
Akik ismernek, jól tudják, hogy hangszerekkel is foglalkozol. Hogy indult ez az érdeklődés az életedben?
Rainer Wöffler nevű német blues gitáros barátomhoz az 1990-es évek közepétől rendszeresen kilátogattam Münchenbe utcazenélni, valamint hatalmas blues-gyűjteményéből kazettákra másolgatni a „kincseket”. Egy alkalommal meglátogattam a munkahelyén, egy hangszer nagykereskedésnél, ahol azonnal alkalmam is nyílt besegíteni egy érkező konténer kipakolásánál. Kipróbálva az érkezett gitárokat, rájöttem, hogy ezekre igencsak lenne igény Magyarországon is. A következő hetekben nappal ott dolgoztam és figyeltem, este meg az utcán zenéltem. Amikor hazajöttem, rögtön nekiláttam itthon is a munkának, a vállalkozásom felépítésének. Jelenleg a Forte Music Hangszernagykerrel közel 20 márka kizárólagos hazai képviseletét látjuk el. Egy kis érdekesség, hogy egy jókor, jó helyen elcsípett megjegyzésből kiindulva, másféléves előkészítés, tesztelés után, 2001-ben elkezdtem gitár-rezonátorokat gyártatni, amik olyan jó minőségűre sikeredtek, hogy a mai napig rendszeresen exportálom azokat Németországba, az USA-ba, de a legnagyobb mennyiséget Kínába. Fantasztikus érzés, nagy büszkeség meglátni az általunk készített rezonátorokat a legkülönbözőbb márkájú rezonátoros hangszerekben, amelyek a világ legtávolabbi csücskeibe is eljutnak.
Gratulálok! Mielőtt befejeznénk, kérlek mesélj egy másik projektedről, a Blues B.R.Others Show-ról!
2000-ben, egy felkérésnek eleget téve hoztuk össze a Blues B.R.Others bandát szegedi blues zenész barátokkal, a szilveszteri Álomalapítás rendezvényre, ami a Dóm téri nagyszínpadon került bemutatásra – a fellépők közül egyedül mi játszottunk élőben. Ennek a show-nak olyan kedvező fogadtatása volt, hogy végül úgy döntöttünk, folytatjuk. Így is lett, a mai napig működik a csapat, bár a nagy létszám miatt ritkábbak a fellépések. 2005-ben egy koncert DVD-t is kiadtunk, a beszédes Egy koncert címmel.
Jövőbeli terveid?
Simán el tudom képzelni magam nyugdíjasként is a színpadon, azaz a zenélés megmarad, amíg meg tudom emelni a gitárt. Vagy ha a kezembe teszik. A Rambling Blues Triónál elég szép repertoár állt fel az évek során, de nagyon régóta tervezzük azt is, hogy magyar nyelven is előadunk több dalt, és persze folyamatosan igyekszünk kicsit újítani a hangzásunkon. A Ramblinggel 2000-ben készítettünk Tissassippi címmel egy lemezt, azóta nem készült új, de már igencsak érik... Ha összeáll az új műsor, azt mindenképpen lemezre vetjük.
hoati
