Archívum

Megjelentette bemutatkozó lemezét a Mr Smood

2024-01-31 | hír

A Mr Smood and the Harp nevű formációt Bognár Zsolt és Kemény Viktor 2020-ban alapította. Egy évig akusztikusan, duóban zenéltek, majd fokozatosan alakultak át öttagú, elektromosan megszólaló együttessé. Magyarország különböző pontjain felléptek már, mint például Miskolc, Badacsony, Balatonfenyves, Abaliget és Beremend, de bemutatkozási lehetőséget kaptak Romániában és Szerbiában is. Repertoárjukban a bluesklasszikusok mellett saját szerzeményeik is megtalálhatóak. „A saját dalok úgy születnek, hogy viszek a próbára egy ötletet vagy félkész nótát, és a többiek hozzáteszik, amijük van. Hogy az ihlet honnét jön, azt nem tudom pontosan. Élmények, hangulatok, benyomások érnek, ezek odabent keverednek a sok zenével, amit hallottam, és aztán gitározás közben előjönnek ritmusok, dallamok formájában. Szerencsés esetben a dallam a dúdolásból és halandzsázásból értelmes, angol nyelvű dalszöveggé csiszolódik” – nyilatkozta korábban Bognár a dalszerzés kapcsán. A zenekar 2023-ban hét saját nótát tartalmazó lemezt rögzített, mely a mai nap az online zeneszolgáltatóknál You’d Better Leave Now címmel jelent meg. Elmondásuk szerint a felvett hanganyag kicsit dzsesszesebb hangvétel felé átforduló kortárs blues. A lemezfelvételt követően a szájharmonikás Kemény kilépett az együttesből, de csaknem azonnal akadt helyettese Komlódi András személyében. A már csak Mr. Smood név alatt futó pécsi székhelyű csapatot jelentleg így Bognár Zsolt (ének, gitár), Liszt Zoltán (gitár, slide), Schneider Tamás (basszusgitár), Jurisits László (dobok) és Komlódi András (szájharmonika) alkotja.

hoati

Öt év után új kiadvánnyal jelentkezik Gary Clark Jr.

2024-01-29 | hír

Gary Clark Jr. izgalmas ízelítőt hozott nekünk, hiszen négy dal is elérhető a régóta várt új, JPEG RAW című nagylemezéről. A napokban megjelent nótákra közel öt évet várhattak a multitalentum rajongói: a Maktub, a JPEG RAW, a This Is Who We Are és a Hyperwave a március 22-én megjelenő albumának első hírnökei. A felvételek jól mutatják, hogy Clark ismét izgalmas, új színeket fedezett fel és keverte őket sajátjává kreativitásának örökké bővülő, különleges palettáján. Az anyag sűrű és sokrétű, sokfelé kalandozik, mégis összefüggő kiadvánnyá áll össze a zenész alapvetően meglehetősen eklektikus zenei világában. Az egységtől függetlenül a zenei változatosság mellett ezúttal sem mehetünk el szó nélkül: olyan művészektől használt mintákat, mint Thelonious Monk és Sonny Boy Williamson. Bár a Magyarországon 2022-ben járt Gary Clark Jr. dallamai megérdemlik a nagy figyelmet, nem szabad elfeledkezni dalszövegeiről sem, melyek egytől egyig társadalmilag tudatosak, szókimondók, ugyanakkor végtelenül személyesek is.

Bejelentették a 45. Blues Music Awards jelöltjeit

2024-01-27 | hír

Nyilvánosságra hozták a 45. Blues Music Awards jelöltjeinek névsorát. Idén huszonöt kategóriában jutalmazzák a legjobbakat, a szavazatokat a The Blues Foundation tagjai jogosultak leadni. A díjátadónak május 9-én a memphisi Renasant Convention Center ad otthont. A Blues Music Awardsot megelőző este a Blues Hall Of Fame beiktatási ceremóniára szintén Memphisben kerül sor. A jelöltek listájának élén Nick Moss áll öt jelöléssel, őt Mr. Sipp és Christone ’Kingfish’ Ingram követi négy-négy jelölést kapva.

B.B. King Entertainer Of The Year
Beth Hart
Bobby Rush
Lil’ Ed Williams
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Vanessa Collier

Album Of The Year
John Primer: Teardrops From Magic Slim
Christone ’Kingfish’ Ingram: Live In London
Blackburn Brothers: SoulFunkn’Blues
Mr. Sipp (Castro Coleman): Soul Side Of Sipp
Nick Moss Band featuring Dennis Gruenling: Get Your Back Into It!

Band Of The Year
Larkin Poe
Nick Moss Band
Selwyn Birchwood Band
Southern Avenue
Tedeschi Trucks Band

Song Of The Year
Brooke Blackburn: Bobby’s Blues (Blackburn Brothers: SoulFunkn’Blues)
Selwyn Birchwood: Horns Below Her Halo (Selwyn Birchwood: Exorcist)
Tom Hambridge & Richard Fleming: Midnight Heat (Tom Hambridge: Blu Ja Vu)
Nick Moss: The Bait In the Snare (Nick Moss Band featuring Dennis Gruenling: Get Your Back Into It!)
Ruthie Foster, Hadden Sayers & Scottie Miller: What Kind Of Fool (Ruthie Foster: Healing Time)

Best Emerging Artist Album
Candice Ivory: When The Levee Breaks: The Music Of Memphis Minnie
D.K. Harrell: The Right Man
Mathias Lattin: Up Next
Nic Clark: Everybody’s Buddy
Tony Holiday: Motel Mississippi

Acoustic Blues Album
Catfish Keith: Wild Ox Moan
Doug MacLeod: Raw Blues 1
EG Kight: Sticks & Strings
Hudspeth & Taylor: Ridin’ The Blinds
William Lee Ellis: Ghost Hymns

Blues Rock Album
Anna Popovic: Power
Coco Montoya: Writing On The Wall
Joe Bonamassa: Blues Deluxe Vol. 2
Mike Zito & Albert Castiglia: Blood Brothers
Nick Schnebelen: What Key Is Trouble In?

Contemporary Blues Album
Christone ’Kingfish’ Ingram: Live In London
Eric Bibb: Ridin’
Jason Ricci and the Bad Kind: Behind The Veil
Ruthie Foster: Healing Time
Selwyn Birchwood: Exorcist

Soul Blues Album
Alabama Mike: Stuff I’ve Been Through
Blackburn Brothers: SoulFunkin’Blues
Bobby Rush: All My Love For You
Johnny Rawls: Walking Heart Attack
Mr. Sipp (Castro Coleman): Soul Side Of Sipp

Traditional Blues Album
John Primer: Teardrops From Magic Slim
Monster Mike Welch: Nothing But Time
Nick Moss Band featuring Dennis Gruenling: Get Your Back Into It!
Taj Mahal: Savoy
The Cash Box Kings: Oscar’s Motel

Acoustic Blues Artist
Catfish Keith
Doug MacLeod
Eric Bibb
Keb’ Mo’
Kevin Burt

Blues Rock Artist
Anna Popovic
Joe Bonamassa
Kenny Wayne Shepherd
Mike Zito
Warren Haynes

Contemporary Blues Female Artist
Carolyn Wonderland
Danielle Nicole
Janiva Magness
Teresa James
Vanessa Collier

Contemporary Blues Male Artist
Chris Cain
Christone ’Kingfish’ Ingram
Marquise Knox
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Selwyn Birchwood

Soul Blues Female Artist
Annika Chambers
Kat Riggins
Terrie Odabi
Thornetta Davis
Trudy Lynn

Soul Blues Male Artist
Alabama Mike
Billy Price
John Nemeth
Johnny Rawls
William Bell

Traditional Blues Female Artist (Koko Taylor Award)
Diunna Greenleaf
Rhiannon Giddens
Shaun Murphy
Sue Foley
Teeny Tucker

Traditional Blues Male Artist
Billy Branch
Cedric Burnside
John Primer
Jontavious Willis
Nick Moss

Instrumentalist – Bass
Bob Stroger
Larry Fulcher
Michael ’Mudcat’ Ward
Rodrigo Mantovani
Willie Weeks

Instrumentalist – Drums
Derrick D’Mar Martin
June Core
Kenny ’Beedy Eyes’ Smith
Tom Hambridge
Tony Braunagel

Instrumentalist – Guitarist
Christoffer ’Kid’ Andersen
Christone ’Kingfish’ Ingram
Derek Trucks
Laura Chavez
Sue Foley

Instrumentalist – Harmonica
Billy Branch
Bob Corritore
Dennis Gruenling
Jason Ricci
Kim Wilson

Instrumentalist – Horn
Deanna Bogart
Jimmy Carpenter
Mark Kaz Kazanoff
Trombone Shorty
Vanessa Collier

Instrumentalist – Piano (Pinetop Perkins Award)
Ben Levin
Dave Keyes
Jim Pugh
Kenny ’Blues Boss’ Wayne
Mitch Woods

Instrumentalist – Vocals
Billy Price
Diunna Greenleaf
John Nemeth
Ruthie Foster
Shemekia Copeland

hoati

Mike Wheeler - single Jimmy Johnson tiszteletére

2024-01-23 | hír

A világ legrégebben működő független jazz- és blueslemezkiadója, a Delmark Records tavaly megalakításának hetvenedik évfordulója alkalmából tízszámos antológiát adott ki, továbbá évfordulós ünnepséget is rendeztek Illinois állam Evanston városában. A 2023. szeptember 20-án megtartott esten került felvételre a Sheryl Youngblood által előadott Every Day Of Your Life, mely single formájában az elmúlt év decemberében jelent meg. A Delmark január 19-én egy újabb digitális kislemezzel jelentkezett: John Lee Hooker jól ismert szerzeményét, a Serves Me Right To Suffert a Mike Wheeler & the Delmark All-Stars adta elő. A dalt szintén a jubileumi esten rögzítették, a gitáros-énekes Mike Wheeler zenésztársai Dave Specter (gitár), Roosevelt Purifoy (Hammond B3 orgona), Larry Williams (basszusgitár) és Cleo Cole (dobok) voltak. Mivel a nóta Jimmy Johnson repertoárjában is gyakran szerepelt, így azt Wheeler tisztelgésnek szánta egykori mentora előtt. A chicagói lemezkiadó idénre további izgalmas anyagokat ígér, köztük Billy Boy Arnold hatvanas évekbeli kiadatlan felvételeit.

hoati

Újabb digitális single Dani Wilde-tól

2024-01-20 | hír

Dani Wilde 2007-ben robbant be a nemzetközi blues színterére, miután fellépett Jools Holland előtt a londoni Royal Albert Hallban. Azóta turnézott az Egyesült Királyságban, Európában, Amerikában, Kanadában és Afrikában is. Kezdetben a Ruf Records adta ki a lemezeit, a VizzTone Label Grouphoz 2017-ben szerződött, ahol még ugyanebben az esztendőben megjelent a Live At Brighton Road című albuma. Együttműködése a kiadóval máig tart, több kislemezét is kiadták, melyek közül a Bumble Bee négymillió lejátszást ért el a Spotify-on. Legújabb single-je, a Baby Please... (Stop Smokin' That Weed!) inspirálói Little Richard, Chuck Berry és a Nick Curran and The Lowlifes voltak. „Samantha Fish, Cassie Taylor és jómagam egyszer elcsíptünk egy Nick Curran-koncertet egy szutykos berlini klubban a közös turnénk egyik szabad estéjén. Ez évekkel ezelőtt volt, sajnos Nick Curran azóta már elhunyt, de a zenéje nagy hatással volt rám!” – mondta a dal kapcsán a 2015-ben British Blues Awardsot nyert Wild. „Ez a szám tényleg arról szólt, hogy bemegyünk a stúdióba, elengedjük magunkat és szórakozunk. Nagyon jól éreztük magunkat a felvételen, és remélem, ti is jól fogjátok érezni magatokat, ha meghallgatjátok” – tette hozzá a gitáros-énekes. A nóta top női sessionzenészek, Victoria Smith basszusgitáros és Abby White dobos társaságában került rögzítésre.

hoati

Megjelentette bemutatkozó EP-jét Evan Nicole Bell

2024-01-16 | hír

Evan Nicole Bell dalszerző, énekes és multiinstrumentalista a Maryland állambeli Baltimore-ból származik. Miután az X-en elterjedt Albert King Crosscut Saw című dalának Bell-féle feldolgozása, nemzetközi rajongótáborra tett szert. Videóit több mint ötmillió alkalommal nézték meg a közösségimédia-platformokon és a félórás Public Radio Music Day live sessionja az NPR Music nyitóoldalán szerepelt. Hangját és stílusát Tracy Chapmanhez, B.B. Kinghez és Amy Winehouse-hoz hasonlítják. Előszeretettel ad elő bluesklasszikusokat, de saját dalokat is szerez. Bemutatkozó anyaga, a Runaway Girl január 11-én látott napvilágot. A négyszámos EP-n a dob kivételével minden hangszeren Evan játszik. A címadó nóta rögzítésre került radio edit és extended mix formában is.

hoati

Új klipet készített a BLUES from HELL

2024-01-13 | hír

A BLUES from HELL debütáló kislemeze, a Kuplé tavaly jelent meg. Az anyag modern körülmények között készült, de rengeteg autentikus eszközt használtak a stúdiómunkák alatt, hogy elérjék a „füstös kocsmablues és rock and roll” élményt. A kreatív produceri feladatokat teljes egészében a zenekar basszusgitárosa, Pércsi Sándor látta el, aki szívét-lelkét beletette a dalokba mind a felvételek, mind az utómunkák során. A tavalyi lemezmegjelenéssel egy időben szöveges videóval is jelentkeztek, amit most egy újabb klip követett. „Ezt a dalt kedveli a legjobban a zenekar. A stúdióban nagyon szerettünk dolgozni rajta, szinte az utolsó pillanatban állt össze véglegessé. A szövege még a felvételek alatt is formálódott, átíródott. Hadházi Laci slide játéka és színezései is rengeteget tettek hozzá a végleges hangzásához” – nyilatkozta oldalunknak a napokban kijött Csak az Édes című videó kapcsán Pércsi.

hoati

Alastair Greene – single Gregg Allman tiszteletére

2024-01-09 | hír

Alastair Greene karrierje folyamatosan és fokozatosan ível felfelé. Eddig olyan neves kiadók részére készített lemezeket, mint a Delta Groove Productions, a Rip Cat Records és a Whiskey Bayou Records. November közepén több albumra szóló szerződést írt alá a Ruf Records-szal. A német kiadó 2024 tavaszán adja ki hatodik stúdióalbumát, a Dél-Kaliforniából származó gitáros-énekes azonban előtte még saját kiadásban kislemezzel jelentkezett. A Whipping Post című szerzeményt eredetileg 1969-ben a The Allman Brothers Band adta ki, Greene szólóban, akusztikusan rögzítette. Ez a dal nagyon fontos Alastair Greene számára, aki azt állítja: „Az én világomban Gregg Allman az egyik legjelentősebb dalszerző és énekes. Többször láttam őt élőben fellépni, mint bármely más zenészt, az egyetlen kivétel talán Warren Haynes. A kilencvenes évek közepén pár pillanatra találkoztam Gregg-gel, mielőtt színpadra lépett volna a venturai Ventura Theaterben. Egyszerűen sugárzott belőle a »coolság«. A Whipping Post feldolgozásával kifejezem tiszteletemet iránta és köszönetet mondok neki.”

hoati

Alternatív blueskuplé

2024-01-03 | kritika

Ha nem ismerném őket már legalább másfél-két éve, most azt írnám, hogy a 2023-as év felfedezettje. Könnyen megeshet, hogy ez így is van, legalábbis a nagyközönség számára. A Red One House sosem szószátyárságáról volt híres, már ami albumaikat illeti. Nagylemezük a mai napig nem jelent meg, ezzel szemben az ötödik EP-jük került a lejátszómba, melyet negyedik énekesükkel rögzítettek. Az EP a zeneipar legnehezebb kihívása egy zenésznek. Egy albummal szemben itt nem engedhet meg magának üresjáratot, félig hallgatható töltelékdalokat. Annak a három-öt nótának egytől egyig ütnie kell. Nem feltétlenül a slágerlisták etetése a cél, hanem bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy az előadónak helye van az élvonalban. Nos! A Szerelem című lemez önmagáért beszél. Dalonként különböző egyedi világa a biztosíték arra, nehogy unalomba fulladjon a hallgató. Az eddigi munkákhoz képest némi változást jelenthet, hogy hangulatában a vásári játéktól mintha a pesti kuplé irányába mozdult volna a maga kesernyésen vidám hangulatával. Szinte látja maga előtt az ember a füstös félhomályt az asztaloknál szemérmesen (vagy kevésbé szemérmesen) összebújó párokkal, a kis színpadon a csodás dizőz dalát pár igen fura figura kíséretében. Hiába! A színház természetes közegük, szinte lételemük. Ami ezt a sokszínű kavalkádot mégis egységbe foglalja az a blueszenészek egy része által kővé merevített szabályok szétfeszítése. A helyenként a vadnyugatot idéző hangzás tökéletesen megfér a nyolcvanas évek undergroundjának apró felvillanásaival. Szrapkó Katalin hangja, énekstílusa és a nóták szövegvilága ez utóbbihoz mintha közelebb állna. Ez az ellentét azonban cseppet sem megy a produkció rovására, sokkal inkább azt bizonyítja, hogy nem egy ötletekből kifogyó zenekar nyúlt vissza a múltba, hanem a múlt a mai napig velünk él, csupán egyes szereplők sminkje más. Miért éppen a reakció változna?

Dessewffy Zsolt

Kiemelt koncertek

Ajánlott albumok

Archívum

Újdonságok

Kereső

Archívum

Társoldalak

Cikkek a bluesról