Archívum
Átadták a Maple Blues Awards díjakat
2023-01-31 | hír
Január 30-án immár huszonhatodik alkalommal adták át a kanadai bluesszíntér legjobbjainak járó Maple Blues Awards díjakat. A torontói Harbourfront Centre Theatre-ben tizenöt kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét. A jelölteket Kanada-szerte ismert rádiós műsorvezetőkből, újságírókból és fesztiválszervezőkből álló negyven fős zsűri választotta ki. Az ünnepélyes keretek között megrendezett esemény legnagyobb nyertese az A.W. Cardinal (ének, gitár) és Badlands Jass (ének, basszusgitár, dob) alkotta vancouveri székhelyű duó, a Blue Moon Marquee volt, akik négy díjat vihettek haza. Patrick Monaghan ontariói blues DJ a kanadai blueszene népszerűsítéséért Booster of the Year díjat, míg Harrison Kennedy a hosszú és illusztris pályafutásáért Blues With A Feeling életműdíjat kapott.
A díjazottak:
Songwriter of the Year
Blue Moon Marquee
Entertainer of the Year
Blue Moon Marquee
Male Vocalist of the Year
Matt Andersen
Female Vocalist of the Year
Suzie Vinnick
Drummer of the Year
Jim Casson
Keyboard Player of the Year
Jesse O'Brien
New Artist/Group of the Year
Angelique Francis
Blues Booster of the Year
Patrick Monaghan
Acoustic Act of the Year
Blue Moon Marquee
Electric Act of the Year
Colin James
Harmonica Player of the Year
Steve Marinner
Horn Player of the Year
Alison Young
Guitarist of the Year
Sue Foley
Bassist of the Year
Angelique Francis
B.B. King International Artist of the Year
Mavis Staples
Recording/Producer of the Year
Blue Moon Marquee: Scream Holler & Howl, producer: Blue Moon Marquee, Duke Robillard & Erik Nielsen
Blues With A Feeling (lifetime achievement)
Harrison Kennedy
hoati
A díjazottak:
Songwriter of the Year
Blue Moon Marquee
Entertainer of the Year
Blue Moon Marquee
Male Vocalist of the Year
Matt Andersen
Female Vocalist of the Year
Suzie Vinnick
Drummer of the Year
Jim Casson
Keyboard Player of the Year
Jesse O'Brien
New Artist/Group of the Year
Angelique Francis
Blues Booster of the Year
Patrick Monaghan
Acoustic Act of the Year
Blue Moon Marquee
Electric Act of the Year
Colin James
Harmonica Player of the Year
Steve Marinner
Horn Player of the Year
Alison Young
Guitarist of the Year
Sue Foley
Bassist of the Year
Angelique Francis
B.B. King International Artist of the Year
Mavis Staples
Recording/Producer of the Year
Blue Moon Marquee: Scream Holler & Howl, producer: Blue Moon Marquee, Duke Robillard & Erik Nielsen
Blues With A Feeling (lifetime achievement)
Harrison Kennedy
hoati
Új lemezzel jelentkezik a bostoni GA-20
2023-01-28 | hír
A GA-20 nevű formáció 2018-ban alakult, nevét a Gibson által 1950 és 61 között gyártott gitárerősítőről kapta. Az alapítók Pat Faherty (gitár, ének) és Matt Stubbs (gitár) voltak. A korai fellépéseiken több zenész is játszott velük, a jelenlegi trió felállás 2019 elején Tim Carman dobos csatlakozásával jött létre. A zenekar 2018 decemberében adta ki első kislemezét Naggin' On My Mind címmel, melyen Charlie Musselwhite és Luther Dickinson vendégeskedett. Bemutatkozó nagylemezük, a Lonely Soul 2019 végén látott napvilágot, és a Billboard Blues Chart slágerlistájának a második helyén végzett. Ezt két további sikeres album, a Hound Dog Taylor előtt tisztelgő Try It…You Might Like It! és a Crackdown követte. Legújabb lemezük március 17-én jelenik meg. A Live In Lovelandet az Ohio állambeli Lovelandben élőben rögzítették egy Tascam 388 típusú magnóra. „A történelem során a legikonikusabb blues- és jazzlemezek némelyike élőben készült. B.B. King Live At The Regal albuma megváltoztatta az életemet. Így tett Hound Dog Taylor Beware Of The Dog és Albert King Live Wire/Blues Power című albuma is. Nagyon szerettük volna folytatni ezt a hagyományt, és meg akartuk csinálni a magunkét” – nyilatkozta a lemez kapcsán Stubbs „A GA-20 egy olyan zenekar, amelyet élőben kell hallani, és a közönség előtt vagyunk leginkább elemünkben. A Live In Lovelanddel a banda örömmel dokumentálja élő fellépéseik erejét és szenvedélyét” – folytatta a pályafutása során többek között Charlie Musselwhite, James Cotton, John Hammond és James Harman társaságában is játszó gitáros. A bostoni trió saját számait és vintage feldolgozásokat vegyítő koncertlemezéről I Cry For You címmel egy single már nyilvánosságra került.
hoatiAngela Strehli: Ace Of Blues
2023-01-24 | kritika
Angela Strehlit gyakran illetik a First Lady Of Texas Blues címmel. Mi tagadás, sokat tett a színpadon és azon kívül is azért, hogy az austini bluesszíntér nemzetközi hírnévre tegyen szert. Pályafutása során számos nagysággal készített felvételeket, de hatása érezhető az ikonikus austini bluesklub, a Clifford Antone-nal közösen alapított Antone’s örökségében is. Az énekesnő évtizedekkel ezelőtt elhagyta Austint, és Észak-Kaliforniában telepedett le, ahol férjével, Bob Brownnal együtt vezeti a Rancho Nicasio nevű éttermet és rendezvényközpontot. Új lemezét tizenhét esztendő elteltével férje ötlete alapján készítette el. Míg az előző albumain rendszerint az életéről és a tapasztalatairól énekelt, addig a tizenkét nap alatt rögzített Ace Of Blues tisztelgés azon zenészek előtt, akik pályafutása során a legnagyobb hatással voltak rá. Az elhangzó dalok többek között Elmore James, Chuck Berry, Muddy Waters, Howlin’ Wolf és Otis Clay nevéhez köthetők. A címadó nóta, O.V. Wright ikonikus soul-klasszikusa egy önéletrajzi strófával egészült ki, így megtudhatjuk, hogy Strehli miként vált Ace-ként ismertté az Antone's-ban töltött éveiben. Az egyetlen saját szerzemény a Stevie Ray Vaughan emlékének szentelt SRV. A dal eredetileg a hetvenhat éves énekesnő Blue Highway című albumán szerepelt, amely az utolsó stúdiólemeze volt, egészen eddig a gyöngyszemig. Angela Strehlit egy sereg kiváló zenész támogatta, akiknek többségét a bluesrajongók már ismerhetik más felvételekről. A pazar kivitelű booklet számos fotóritkaságot tartalmaz, és azt is megtudhatjuk, miért éppen ezek a szerzemények kerültek kiválasztásra az albumra. Az Ace Of Bluest a Clifford Antone 2006-ban bekövetkezett halála után megszűnt, de most a hamvaiból feltámasztott Antone's Records a New West Records-szal együttműködve adta ki.Antone's Records/ New West Records, 2022.
hoati
Single Gaye Adegbalola közelgő albumáról
2023-01-21 | hír
Gaye Adegbalola multiinstrumentalista és zeneszerző, a Blues Music Award-díjas Saffire – The Uppity Blues Women alapító tagja. Az 1984-ben Ann Rabsonnal létrehozott zenekar eleinte duóként lépett fel, majd a több hangszeren kitűnően játszó Andra Faye McIntosh belépésével trióvá alakultak. A 2009 novemberében feloszlott Saffire kizárólag az Alligator Records számára készített felvételeket. Adegbalolának hat szólólemeze jelent meg a saját kiadójánál, a Hot Toddy Musicnál, ebből három a VizzTone Label Group partnerségével. A Gaye Without Shame című, LMBTQ témákról szóló albumát Blues Music Awardra jelölték, míg a gyereklemeze, a Blues In All Flavors elnyerte a Parents' Choice Gold Awardot. Soron következő albuma Freedom Song Trilogy Vol. II. címmel ismét a 2007-ben indult VizzTone gondozásában lát napvilágot. A lemez első single-je a napokban megjelentetett Big Ovaries, Baby című feminista himnusz.hoati
Borsodi László: Engem a tuti recept nem érdekelt
2023-01-17 | beszélgetések
A Borsodi Blue nevű formáció 2005-ben alakult. Az eltelt időben számos koncertet adtak, 2017-ben ők képviselték hazánkat a dániai Horsens városában megrendezett European Blues Chalenge-en. Eddig egy EP-t és két nagylemezt jelentettek meg, de már készülőben az új dupla albumuk. Ez adta az apropót a beszélgetéshez a névadóval, Borsodi Lászlóval; tőle többek között azt is megtudhatjuk, hogy a zenekarban már Zsombok Réka énekel.
A Borsodi Blue első hanganyaga a 2008-ban kiadott Hit The Road And Live The Blues című EP volt. Hogy látod, miben változtatok leginkább azóta?
Akkoriban fiatalon, óriási elánnal vetettük bele magunkat a muzsikálásba. A koncertezés volt az életünk, és hogy úton legyünk. A zene mindent felülírt, „rakkendroll” életmódot éltünk. Ma már inkább a zeneszerzés, a stúdiózás, az alkotási folyamatok érdekelnek leginkább, és a család áll az első helyen. Az akkori zenekarból mára csak Pfeff Marci basszeros és jómagam vagyunk a csapatban, Teleki Palika külföldön zenél. Tímár Tomi a triós, Mezőfi Fifi a Blues Collective-os időszakban adták egymásnak a dobverőket. Anno Magda Lajos zongorista is külföldre távozott, azonban sajnos tavaly tragikusan fiatalon elhunyt. Nagyon hiányzik nekünk.
Szponzor, kiadó, menedzser hiányában tyúklépésekben haladok – mondtad utolsó beszélgetésünk során. Mi változott, hogy végre összejön a régóta vágyott dupla lemez?
Fontos megjegyeznem, hogy nem népszerűségre, ismertségre vágytam vagy céloztam, amikor azt mondtam, hogy nem haladok. Jól mondod: lemezt szerettem volna rögzíteni, de évek óta sikertelenül pályáztam az NKA-nál. 2022-ben ez végre változott, sőt, a folytatáshoz is nyertem, így 2023-ban újraindulnak a felvételek. Év végére be szeretném fejezni a teljes anyagot, remélem, sikerül. A csapat mellettem áll, az anyagiak fognak dönteni.
A készülő lemezen már nem te, hanem egy énekesnő, Zsombok Réka énekel. Honnan az ismeretség? Mi az a plusz, amit Réka hozzá tudott adni a nótákhoz?
Korábban is felmerült már, hogy ne én, hanem egy nemzetközi mércével nézve is klasszis énekes énekeljen. Little G Weevil javaslatára 2014-ben Andelic Jonathannal készült már egy ilyen anyag, de az az én hibámból végül is fiókban maradt. 2017-ben még én énekeltem fel az Anything Can Happen-t, de ahogy 2020-ban elkezdtek megszületni az új dalok, szám szerint olyan tizennyolc-húsz, már éreztem, hogy ezeket én nem fogom tudni jól elénekelni. Így megint felmerült, hogy másnak kéne megoldani. Nagyon fontos ismét megjegyeznem, hogy nem a népszerűségi mutatóinkat vagy a nézettségünket akartam feltornázni azzal, hogy egy női énekest teszek a csapat élére. Tudom, ez nagy divat most. Engem a tuti recept nem érdekelt, csak az, hogy a zenémet, a már említett nemzetközi mércével nézve is, sokkal magasabb szintre tudjuk emelni. Ugyanakkor nagy Tedeschi Trucks Band fan vagyok, az ő zenéjük számomra a minden. Az én zenémben is elkezdtem hallani egy hangot, de az nem férfihang volt. Korábban két hölgy neve is felmerült, akik fantasztikusak, de mindkettejüknél – előbb vagy utóbb – a bébi-bumm szólt közbe. Így jött, sőt berobbant Réka, aki végig a szemem előtt volt, és így utólag azt gondolom, hogy minden a legjobban alakult. Egyszerűen vérprofi! Elképesztő hang! Beengedtem a stúdióba, és tette a dolgát. Nemcsak érzi a zenét, de érti is, zenész szó szerint. És hihetetlen lelkes, alkotni akar, mindig is szeretett volna velünk játszani, meseszerű történet.
Mit kell még tudni a lemezről?
Tavasszal jön a következő négy dal, ez már biztos, de ez még mindig csak a The Key To Our Dreams Part I. lesz. Ha minden sikerül, év végéig rögzítjük a többi nyolc-tíz nótát. Az összes dal egy dupla CD-n lesz majd hallható. Legalábbis szeretnék kézzelfogható anyagot, de az online megjelenés is elvárt manapság, tervezem is. Aztán, hogy hányan hallgatják meg, nem tudom, de nem is ezért csinálom. Ha elkészül, biztosan lesz lemezbemutató. Kilencen vagyunk, plusz Hammond-orgonán Premecz Matyi is közreműködik. A holdra szállás is egyszerűbbnek tűnik, mint egy ilyen létszámú gárdát próbákra, stúdióba, színpadra összehozni. Senkinek nem ez a fő állása, de szerencsére lelkesek, és jönnek. Így én írok, amit rögzíteni kell, ez a dolgok menete, ez az utam, ha nem vesszük fel, elvész a semmibe.
A közelmúltban több dalhoz is klipet készítettetek. Miért ezeket a nótákat választottátok ki?
Az NKA pályázaton négy klip elkészítésére nyertünk támogatást, de lemezfelvételre nem (!) – ebbe préseltem bele a négy dal felvételét is, különben nem lett volna mire klipet forgatni. Hogy miért ez a négy dal? Egyszerű a válasz: ezekre volt kész a dalszöveg Petruska András jóvoltából. A Better World To Live In, a Perfect Day, a Find Yourself és a The Key To Our Dreams című dalokat meghallgathatjátok, nézhetitek a legnagyobb videómegosztón.
Készül a Borsodi Blue új lemeze, mellette tagja vagy a Little G Weevil Bandnek – ami a HotShots nevet vette fel, és az angol Dionne Bennett albumát is rögzítette –, ez a szupergroup több nagy hazai sztárral is készül együttműködni. A szólókarriered így háttérbe szorul?
Ahogy a múltkor említettem is, szólókarrierről nem álmodoztam, egyszerűen csak unatkoztam, és hirtelen kedvem támadt valamit felvenni a saját nevem alatt. Magda Lajossal remekül elszórakoztunk, miközben a stúdiójában dolgoztunk a Footprints In The Dirt című dalomon. Hihetetlen és felfoghatatlan, hogy ő nincs többé itt velünk. Nélküle megállt a szóló projekt, de lassan újraindul. Továbbra is vallom, hogy nem tartom magam énekesnek, előadónak sem vagyok kiemelkedő, de egész jól elgitározgatok, és tudok írni, hangszerelni. A legelegánsabb és legmenőbb mégiscsak az, ha egy blueszenész – vagy mi – a saját nevével kiáll egy színpad közepére, és énekli, gitározza a saját dalait. Ez jó dolog. Így időnként újabb dallal fogok kijönni a nevem alatt, hozzáteszem, hogy jelenleg zeneileg a legmagasabb szint az, amit a Borsodi Blue-val és Rékával produkálunk, oda írom a dalok kilencven százalékát. Little G Weevillel és a HotShots-szal is vannak tervek, szerintem nem fogunk unatkozni 2023-ban.
hoati
A Borsodi Blue első hanganyaga a 2008-ban kiadott Hit The Road And Live The Blues című EP volt. Hogy látod, miben változtatok leginkább azóta?
Akkoriban fiatalon, óriási elánnal vetettük bele magunkat a muzsikálásba. A koncertezés volt az életünk, és hogy úton legyünk. A zene mindent felülírt, „rakkendroll” életmódot éltünk. Ma már inkább a zeneszerzés, a stúdiózás, az alkotási folyamatok érdekelnek leginkább, és a család áll az első helyen. Az akkori zenekarból mára csak Pfeff Marci basszeros és jómagam vagyunk a csapatban, Teleki Palika külföldön zenél. Tímár Tomi a triós, Mezőfi Fifi a Blues Collective-os időszakban adták egymásnak a dobverőket. Anno Magda Lajos zongorista is külföldre távozott, azonban sajnos tavaly tragikusan fiatalon elhunyt. Nagyon hiányzik nekünk.
Szponzor, kiadó, menedzser hiányában tyúklépésekben haladok – mondtad utolsó beszélgetésünk során. Mi változott, hogy végre összejön a régóta vágyott dupla lemez?
Fontos megjegyeznem, hogy nem népszerűségre, ismertségre vágytam vagy céloztam, amikor azt mondtam, hogy nem haladok. Jól mondod: lemezt szerettem volna rögzíteni, de évek óta sikertelenül pályáztam az NKA-nál. 2022-ben ez végre változott, sőt, a folytatáshoz is nyertem, így 2023-ban újraindulnak a felvételek. Év végére be szeretném fejezni a teljes anyagot, remélem, sikerül. A csapat mellettem áll, az anyagiak fognak dönteni.
A készülő lemezen már nem te, hanem egy énekesnő, Zsombok Réka énekel. Honnan az ismeretség? Mi az a plusz, amit Réka hozzá tudott adni a nótákhoz?
Korábban is felmerült már, hogy ne én, hanem egy nemzetközi mércével nézve is klasszis énekes énekeljen. Little G Weevil javaslatára 2014-ben Andelic Jonathannal készült már egy ilyen anyag, de az az én hibámból végül is fiókban maradt. 2017-ben még én énekeltem fel az Anything Can Happen-t, de ahogy 2020-ban elkezdtek megszületni az új dalok, szám szerint olyan tizennyolc-húsz, már éreztem, hogy ezeket én nem fogom tudni jól elénekelni. Így megint felmerült, hogy másnak kéne megoldani. Nagyon fontos ismét megjegyeznem, hogy nem a népszerűségi mutatóinkat vagy a nézettségünket akartam feltornázni azzal, hogy egy női énekest teszek a csapat élére. Tudom, ez nagy divat most. Engem a tuti recept nem érdekelt, csak az, hogy a zenémet, a már említett nemzetközi mércével nézve is, sokkal magasabb szintre tudjuk emelni. Ugyanakkor nagy Tedeschi Trucks Band fan vagyok, az ő zenéjük számomra a minden. Az én zenémben is elkezdtem hallani egy hangot, de az nem férfihang volt. Korábban két hölgy neve is felmerült, akik fantasztikusak, de mindkettejüknél – előbb vagy utóbb – a bébi-bumm szólt közbe. Így jött, sőt berobbant Réka, aki végig a szemem előtt volt, és így utólag azt gondolom, hogy minden a legjobban alakult. Egyszerűen vérprofi! Elképesztő hang! Beengedtem a stúdióba, és tette a dolgát. Nemcsak érzi a zenét, de érti is, zenész szó szerint. És hihetetlen lelkes, alkotni akar, mindig is szeretett volna velünk játszani, meseszerű történet.
Mit kell még tudni a lemezről?
Tavasszal jön a következő négy dal, ez már biztos, de ez még mindig csak a The Key To Our Dreams Part I. lesz. Ha minden sikerül, év végéig rögzítjük a többi nyolc-tíz nótát. Az összes dal egy dupla CD-n lesz majd hallható. Legalábbis szeretnék kézzelfogható anyagot, de az online megjelenés is elvárt manapság, tervezem is. Aztán, hogy hányan hallgatják meg, nem tudom, de nem is ezért csinálom. Ha elkészül, biztosan lesz lemezbemutató. Kilencen vagyunk, plusz Hammond-orgonán Premecz Matyi is közreműködik. A holdra szállás is egyszerűbbnek tűnik, mint egy ilyen létszámú gárdát próbákra, stúdióba, színpadra összehozni. Senkinek nem ez a fő állása, de szerencsére lelkesek, és jönnek. Így én írok, amit rögzíteni kell, ez a dolgok menete, ez az utam, ha nem vesszük fel, elvész a semmibe.
Az NKA pályázaton négy klip elkészítésére nyertünk támogatást, de lemezfelvételre nem (!) – ebbe préseltem bele a négy dal felvételét is, különben nem lett volna mire klipet forgatni. Hogy miért ez a négy dal? Egyszerű a válasz: ezekre volt kész a dalszöveg Petruska András jóvoltából. A Better World To Live In, a Perfect Day, a Find Yourself és a The Key To Our Dreams című dalokat meghallgathatjátok, nézhetitek a legnagyobb videómegosztón.
Készül a Borsodi Blue új lemeze, mellette tagja vagy a Little G Weevil Bandnek – ami a HotShots nevet vette fel, és az angol Dionne Bennett albumát is rögzítette –, ez a szupergroup több nagy hazai sztárral is készül együttműködni. A szólókarriered így háttérbe szorul?
Ahogy a múltkor említettem is, szólókarrierről nem álmodoztam, egyszerűen csak unatkoztam, és hirtelen kedvem támadt valamit felvenni a saját nevem alatt. Magda Lajossal remekül elszórakoztunk, miközben a stúdiójában dolgoztunk a Footprints In The Dirt című dalomon. Hihetetlen és felfoghatatlan, hogy ő nincs többé itt velünk. Nélküle megállt a szóló projekt, de lassan újraindul. Továbbra is vallom, hogy nem tartom magam énekesnek, előadónak sem vagyok kiemelkedő, de egész jól elgitározgatok, és tudok írni, hangszerelni. A legelegánsabb és legmenőbb mégiscsak az, ha egy blueszenész – vagy mi – a saját nevével kiáll egy színpad közepére, és énekli, gitározza a saját dalait. Ez jó dolog. Így időnként újabb dallal fogok kijönni a nevem alatt, hozzáteszem, hogy jelenleg zeneileg a legmagasabb szint az, amit a Borsodi Blue-val és Rékával produkálunk, oda írom a dalok kilencven százalékát. Little G Weevillel és a HotShots-szal is vannak tervek, szerintem nem fogunk unatkozni 2023-ban.
hoati
Idén is folytatódik a Blues Session koncertsorozat
2023-01-14 | koncertajánló
Az új évben is folytatódik a Blues Session koncertsorozat a Muzikumban.
Tervezett koncertek:
január 20. – Jambalaya - New Orleans Music Show
január 27. – Hobo klubest
február 09. – Blueskarnevál: Bluestone ft. Little G Weevil, előzenekar: Mynga Blues Collective
február 11. – Muddy Shoes
február 17. – Hobo klubest
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei:
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitvatartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: https://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Tervezett koncertek:
január 20. – Jambalaya - New Orleans Music Show
január 27. – Hobo klubest
február 09. – Blueskarnevál: Bluestone ft. Little G Weevil, előzenekar: Mynga Blues Collective
február 11. – Muddy Shoes
február 17. – Hobo klubest
A Muzikum Klub & Bisztró elérhetőségei:
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Nyitvatartás: hétfő - szombat, reggeltől estig
Online jegyvásárlás: https://tixa.hu/muzikum_klub
E-mail: info@muzikum.hu
Web: http://muzikum.hu, www.facebook.com/MuzikumKlub
hoati
Mini Akusztik Trió: Nyitott kapu Bartók költői világára
2023-01-12 | kritika
Imádom azokat a zenéket, amelyekre a legszigorúbb műítész sem képes kategóriát kitalálni. Mert az igazán jó Zene mindig is határtalan volt, és ezt igazán a 20. század mutatta meg, amikor maguk a muzsikusok döntötték le a felesleges falakat, és ez már remélhetően így is marad az emberiség hátralévő történetében.Van egy virtuóz, érzékeny lelkű hegedűslány, aki klasszikus háttérrel jutott el a jazzhez. Van egy nagyszerű billentyűs, aki a magyar zongoraművészek nagy generációjából érkezett a rockba, de gyökereit mindig is beépítette játékába. És van egy kiváló, autodidakta fuvolás, aki több mint fél évszázados pályafutása során a Zene bárhonnan jövő hullámait képes volt befogadni és magáévá tenni.
Kézdy Luca, Papp Gyula és Török Ádám belső rezgései már évekkel ezelőtt találkoztak Bartók Béla muzsikájának 21. századi megszólaltatásában, és most a Mini Akusztik Trió lemezével eljutottak egy olyan csúcsra, amelyre valószínűleg, ahogy Illyés Gyula nevezte, „a szigorú, szilaj, agresszív nagy zenész” is büszke lenne.
A Nyitott kapu Bartók költői világára az ő igazi szellemét követi. Ahogyan egykor a magyar népdalokból, népdalmotívumokból megszülettek a fényes koncerttermekben megszólaló darabok, a trió tagjai ugyanúgy vitték tovább ezt az örökséget, improvizációkkal kibontva annak rejtett értékeit.
Nem is tudom, hány változatban és hányféle címen hallottam már Ádám formációival az Este a székelyeknél főtémájára készült darabokat, mire egy Bem-rockparti koncerten elhangzott az az eredeti verzió, amit még az 1970-es évek elején Gyula beoltott a Mini zenéjébe. Természetesen ez sem lett végleges, és az új album nyitódarabja ismét egy új megközelítés, az eddiginél is szabadabb asszociációkkal. A zongora, a hegedű és a fuvola csodálatos harmóniában, a kamarajáték intim hangzásában szólal meg. Az Első román tánc „vadsága” után a 3 Rondó és a Bottánc e zenék spirituális mélyrétegeit hozza felszínre, felidézve bennem egyes Mahavishnu Orchestra- vagy korai King Crimson-lemezeket – akár meditációra is alkalmasak – míg a 3 csíkmegyei népdalból némi bluest is ki lehet hallani. A Kis kece lányom szerelmes dalából tüzes „héja-nász” lesz, amely beletorkollik Gyula szóló Allegro Barbarójába. A számomra a 20. század lényegét három percbe sűrítő darabot számosan feldolgozták már Kocsis Zoltántól az Emerson, Lake and Palmerig, most új érzéseket tanultam belőle, mindenekelőtt a száz év után sem legyőzhető félelmet és bizonytalanságot önmagunkkal szemben.
A befejező Nyitott kapu ugyanúgy, mint az Este a székelyeknél, ősidőktől velünk van, mint bárhogyan formázható nyersanyag. A Vissza a városba, nemzedéki himnuszaink egyike szólal meg ebben a hangszerelésben, Bartóktól egyáltalán nem idegenül, hanem mintegy rá felelve. Mert mindannyiunknak szüksége van arra a városra, ahol „meleg van, nyugalom és fény”, de az a város a mi lelkünkben, a bennünk megszólaló zenében létezik. És mondjuk el minél többeknek ezzel a gyönyörű albummal is, hogy azok is megérezzék, akik „szív-némaságra születtek”.
H-Music Hungary, 2022.
Göbölyös N. László
Bejelentették a 44. Blues Music Awards jelöltjeit
2023-01-10 | hír
Nyilvánosságra hozták a 44. Blues Music Awards jelöltjeinek névsorát. Idén huszonnégy kategóriában jutalmazzák a legjobbak teljesítményét, a szavazatokat a The Blues Foundation tagjai jogosultak leadni. A voksolás március 20-án éjfélkor zárul. A díjátadónak május 11-én a memphisi Renasant Convention Center ad otthont. A Blues Music Awardsot megelőző este a Blues Hall Of Fame beiktatási ceremóniára szintén Memphisben kerül sor. A jelöltek listájának élén a magyar származású, súlyos betegségből felépült John Németh áll öt jelöléssel, őt Shemekia Copeland, Rory Block és a hazánkban már kétszer járt Eric Gales követi három-három jelölést kapva.
A jelöltek:
B.B. King Entertainer Of The Year
Sugaray Rayford
Tommy Castro
Eric Gales
Bobby Rush
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Band Of The Year
Anthony Geraci & The Boton Blues Allstars
John Németh And The Blue Dreamers
Rick Estrin And The Nightcats
Southern Avenue
Tedeschi Trucks Band
Song Of The Year
Jeff Schroedl: Great Minds Drink Alike (Altered Five Blues Band: Great Minds Drink Alike)
Tom Hambridge: The Blues Don’t Lie (Buddy Guy: The Blues Don’t Lie)
Eric Gales, Joe Bonamassa: I Want My Crown (Eric Gales: Crown)
John Németh: The Last Time (John Németh: May Be The Last Time)
John Hahn - Will Kimbrough: Too Far To Be Gone (Shemekia Copeland: Done Come Too Far)
Best Emerging Artist Album
Blue Moon Marquee: Scream, Holler & Howl
DaShawn Hickman: Drums, Roots & Steel
Dylan Triplett: Who Is He?
Jose Ramirez: Major League Blues
Yates McKendree: Buchanan Lane
Acoustic Blues Album
Charlie Musselwhite: Mississippi Son
Corey Harris: The Insurrection Blues
Duwayne Burnside: Acoustic Burnside
Harrison Kennedy: Thanks For Tomorrow
Rory Block: Ain’t Nobody Worried
Blues Rock Album
Albert Castiglia: I Got Love
Bernard Allison: Highs & Lows
Colin James: Open Road
Eric Gales: Crown
Tinsley Ellis: Devil May Care
Contemporary Blues Album
Buddy Guy: The Blues Don’t Lie
Diunna Greenleaf: I Ain’t Playin’
Janiva Magness: Hard To Kill
Larry McCray: Blues Without You
Shemekia Copeland: Done Come Too Far
Soul Blues Album
Kat Riggins: Progeny
Kirk Fletcher: Heartache By The Pound
Sugaray Rayford: In Too Deep
The Love Light Orchestra: Leave The Light On
Trudy Lynn: Golden Girl
Traditional Blues Album
Kenny Neal: Straight From The Heart
Bob Borritore & Friends: You Shocked Me
Duke Robillard: They Called It Rhythm & Blues
John Németh: May Be The Last Time
John Primer: Hard Times
Acoustic Blues Artist
Doug MacLeod
Guy Davis
Harrison Kennedy
Rhiannon Giddens
Rory Block
Blues Rock Artist
Walter Trout
Albert Castiglia
Tommy Castro
Joanne Shaw Taylor
Tinsley Ellis
Contemporary Blues Female Artist
Ruthie Foster
Beth Hart
Janiva Magness
Teresa James
Vanessa Collier
Contemporary Blues Male Artist
Selwyn Birchwood
Chris Cain
Christone ’Kingfish’ Ingram
Ronnie Baker Brooks
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Soul Blues Female Artist
Annika Chambers
Trudy Lynn
Thornetta Davis
Kat Riggins
Vaneese Thomas
Soul Blues Male Artist
John Németh
Johnny Rawls
Curtis Salgado
Don Bryant
Billy Price
Traditional Blues Female Artist (Koko Taylor Award)
Dietra Farr
Diunna Greenleaf
Rhiannon Giddens
Rory Block
Sue Foley
Traditional Blues Male Artist
Billy Branch
Duke Robillard
John Primer
Johnny Burgin
Sugar Ray Norcia
Instrumentalist – Bass
Bob Stronger
Danielle Nicole
Larry Fulcher
Michael ’Mudcat’ Ward
Willie J. Campbell
Instrumentalist – Drums
Chris Layton
Cody Dickinson
Derric D’Mar Martin
Kenny ’Beedy Eyes’ Smith
Tony Braunagel
Instrumentalist – Guitar
Chris Cain
Christoffer ’Kid’ Andersen
Joanna Connor
Kirk Fletcher
Laura Chavez
Instrumentalist – Harmonica
Billy Branch
Bob Corritore
Jason Ricci
John Németh
Dennis Gruenling
Instrumentalist – Horn
Deanna Bogart
Gregg Piccolo
Jimmy Carpenter
Mark Kaz Kazanoff
Sax Gordon Beadle
Instrumentalist – Piano (Pinetop Perkins Piano Player Award)
Anthony Geraci
Ben Levin
Dave Keyes
Jim Pugh
Kenny ’Blues Boss’ Wayne
Instrumentalist – Vocals
Curtis Salgado
Danielle Nicole
Diunna Greenleaf
John Németh
Shemekia Copeland
hoati
A jelöltek:
B.B. King Entertainer Of The Year
Sugaray Rayford
Tommy Castro
Eric Gales
Bobby Rush
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Band Of The Year
Anthony Geraci & The Boton Blues Allstars
John Németh And The Blue Dreamers
Rick Estrin And The Nightcats
Southern Avenue
Tedeschi Trucks Band
Song Of The Year
Jeff Schroedl: Great Minds Drink Alike (Altered Five Blues Band: Great Minds Drink Alike)
Tom Hambridge: The Blues Don’t Lie (Buddy Guy: The Blues Don’t Lie)
Eric Gales, Joe Bonamassa: I Want My Crown (Eric Gales: Crown)
John Németh: The Last Time (John Németh: May Be The Last Time)
John Hahn - Will Kimbrough: Too Far To Be Gone (Shemekia Copeland: Done Come Too Far)
Best Emerging Artist Album
Blue Moon Marquee: Scream, Holler & Howl
DaShawn Hickman: Drums, Roots & Steel
Dylan Triplett: Who Is He?
Jose Ramirez: Major League Blues
Yates McKendree: Buchanan Lane
Acoustic Blues Album
Charlie Musselwhite: Mississippi Son
Corey Harris: The Insurrection Blues
Duwayne Burnside: Acoustic Burnside
Harrison Kennedy: Thanks For Tomorrow
Rory Block: Ain’t Nobody Worried
Blues Rock Album
Albert Castiglia: I Got Love
Bernard Allison: Highs & Lows
Colin James: Open Road
Eric Gales: Crown
Tinsley Ellis: Devil May Care
Contemporary Blues Album
Buddy Guy: The Blues Don’t Lie
Diunna Greenleaf: I Ain’t Playin’
Janiva Magness: Hard To Kill
Larry McCray: Blues Without You
Shemekia Copeland: Done Come Too Far
Soul Blues Album
Kat Riggins: Progeny
Kirk Fletcher: Heartache By The Pound
Sugaray Rayford: In Too Deep
The Love Light Orchestra: Leave The Light On
Trudy Lynn: Golden Girl
Traditional Blues Album
Kenny Neal: Straight From The Heart
Bob Borritore & Friends: You Shocked Me
Duke Robillard: They Called It Rhythm & Blues
John Németh: May Be The Last Time
John Primer: Hard Times
Acoustic Blues Artist
Doug MacLeod
Guy Davis
Harrison Kennedy
Rhiannon Giddens
Rory Block
Blues Rock Artist
Walter Trout
Albert Castiglia
Tommy Castro
Joanne Shaw Taylor
Tinsley Ellis
Contemporary Blues Female Artist
Ruthie Foster
Beth Hart
Janiva Magness
Teresa James
Vanessa Collier
Contemporary Blues Male Artist
Selwyn Birchwood
Chris Cain
Christone ’Kingfish’ Ingram
Ronnie Baker Brooks
Mr. Sipp (Castro Coleman)
Soul Blues Female Artist
Annika Chambers
Trudy Lynn
Thornetta Davis
Kat Riggins
Vaneese Thomas
Soul Blues Male Artist
John Németh
Johnny Rawls
Curtis Salgado
Don Bryant
Billy Price
Traditional Blues Female Artist (Koko Taylor Award)
Dietra Farr
Diunna Greenleaf
Rhiannon Giddens
Rory Block
Sue Foley
Traditional Blues Male Artist
Billy Branch
Duke Robillard
John Primer
Johnny Burgin
Sugar Ray Norcia
Instrumentalist – Bass
Bob Stronger
Danielle Nicole
Larry Fulcher
Michael ’Mudcat’ Ward
Willie J. Campbell
Instrumentalist – Drums
Chris Layton
Cody Dickinson
Derric D’Mar Martin
Kenny ’Beedy Eyes’ Smith
Tony Braunagel
Instrumentalist – Guitar
Chris Cain
Christoffer ’Kid’ Andersen
Joanna Connor
Kirk Fletcher
Laura Chavez
Instrumentalist – Harmonica
Billy Branch
Bob Corritore
Jason Ricci
John Németh
Dennis Gruenling
Instrumentalist – Horn
Deanna Bogart
Gregg Piccolo
Jimmy Carpenter
Mark Kaz Kazanoff
Sax Gordon Beadle
Instrumentalist – Piano (Pinetop Perkins Piano Player Award)
Anthony Geraci
Ben Levin
Dave Keyes
Jim Pugh
Kenny ’Blues Boss’ Wayne
Instrumentalist – Vocals
Curtis Salgado
Danielle Nicole
Diunna Greenleaf
John Németh
Shemekia Copeland
hoati
Megjelent a Shabby Blues Band nyolcadik lemeze
2023-01-07 | hír
A Shabby Blues Band 1991-ben alakult, az első koncertjüket a korszak népszerű bandájának, az S-Modellnek az előzenekaraként adták. „Volt egy korábbi formációnk, a Blues Mission, ami megszűnt, miután a tagok zöme csatlakozott a kilencvenes évek elején Zala megyébe költözött Müller Péter Sziámihoz. Egyedül maradtam, új zenésztársakat kellett keresnem. Ebben a helyzetben találkoztam Angyal Tibor „Endzsi” énekessel, akivel aztán a Shabby Blues Band alapítói lettünk. A bandához Radics Igor, Pál Fecó és Gedeon Attila „Gida” is csatlakozott. Ez lett az első felállás” – nyilatkozta korábban az indulásról Kránitz Tóni, a zalaegerszegi banda szájharmonikása. A megalakulásuk óta eltelt több mint három évtizedben körülbelül ezer koncertet adtak, számos fesztivál vendégei voltak, és nyolc lemezt készítettek. A legutolsó albumuk tavaly decemberben jelent meg. A Szomorú boldogság tizenöt saját szerzeményt tartalmaz, melyek többségét a gitáros Gedeon írta, aki az elmúlt években többször járt az Egyesült Államokban, így ezek az utazások voltak a számok ihletői. A pandémia alatt készült lemez kétezer példányban jelent meg, és szerzői kiadásban került piacra.hoati
Jeremiah Johnson: Hi-Fi Drive By
2023-01-03 | kritika
A St. Louis-i Jeremiah Johnson autodidakta módon tanult gitározni, Alvin Lee, Eric Clapton és a teljes St. Louis-i bluesszcéna hatott rá leginkább. Az ezredforduló előtt Houstonba költözött, ahol három egymást követő évben sikerrel szerepelt a Houston Regional Blues Challenge-en. 2009 elején visszaköltözött St. Louisba, nem sokkal ezután megalakította a Jeremiah Johnson Bandet. Bemutatkozó albuma 9th & russell címmel jelent meg, a 2014-től kiadott lemezei mindegyike a Billboard Blues Album Charts Top 10-es listájára került. Johnson az új albumával vissza akart térni a blues és a rock ’n’ roll alapjaihoz, ezért a produceri feladatokra Tom Maloney-t és Paul Niehaus IV-et kérte fel. Mindketten zenészként is közreműködtek a lemezen, és segítettek megírni a zenét Johnson dalszövegeinek egy részéhez is. Az album legrégebben született nótája a Jeremiah által közel harminc éve írt Young and Blind. Mára a Brandon Santini közreműködésével rögzített szerzemény teljesen új, mélyebb értelmet kapott. Nemcsak az ötszörös Blues Music Awards-jelölt szájharmonikás vendégeskedett a lemezen, hiszen a nyitódalban Victor Wainwright zongorista játéka hallható. Egy bonyolult szerelmi helyzetről szól a The Squeeze, Johnson úgy meséli el a történetet, hogy mindannyian át tudjuk azt érezni. Talán ez a nóta tartalmazza az album legjobban eltalált gitárszólóját. A lemez további csúcspontjai a Hot Blooded Love, a Quicksand és a The Band című dalok. A minden részletében gondosan kidolgozott Hi-Fi Drive By Jeremiah Johnson pályafutásának egyik legkiválóbb albuma, ami képes megszilárdítani a negyvenes évei végén járó gitáros-énekes hírnevét.Ruf Records, 2022.
hoati
